A tavasszal megújuló természetben még ma is rengeteg, az életünk szempontjából fontos, értékes növénykincshez jutunk. Ismerjük meg és használjuk ezeket az értékeket!

Állítólag a medve téli álmából ébredve ezt a növényt keresi meg először, ebből lakmározik, hogy a hosszú alvás során felhalmozódott salakanyagoktól megszabaduljon. De a medvehagyma nemcsak a medvék számára hasznos, hanem számunkra is. Gyógyító – kedvező étrendi hatása a flavonoidoknak, valamint a kéntartalmú illóolajoknak köszönhető, ezek hasonlók a fokhagymáéhoz, de összetevőinek mennyisége attól eltér. Kedvező, hogy fogyasztása után nem jelentkezik kellemetlen fokhagymaszag, többnyire azok is tudják fogyasztani, akik a fokhagymát nem vagy csak nehezen emésztik. Jó hatással van az érrendszerre, gátolja a vérrögképződést, csökkenti a magas vérnyomást, a káros koleszterinszintet, és fontos még antimikrobiális hatása is.

Lombos erdők aljnövényzetében találjuk meg, hazánkban több helyen is hatalmas, összefüggő állományt alkot. Fokhagymaillatáról akár csukott szemmel is felismerhetjük. A megbízható azonosításához azért ennél több ismertetőjegyet kell megfigyelnünk. Évelő növény, hagymája megnyúlt buzogány alakú. Fehér, ernyős virágzata április-májusban nyílik. Lándzsás levelei nyéllel együtt 25-35 cm hosszúak. Vigyázat, a levelek hasonlók a vadon is előforduló gyöngyvirágéhoz, amely szívre ható glikozidokat tartalmaz, ezért szükséges a biztonságos elkülönítés, azonosítás! A gyöngyvirág levelét megdörzsölve nincs fokhagymaillata, gyökere pedig tarackszerű, jellegzetes harang alakú fehér virágai csak később nyílnak.

Kora tavasszal egyes piacokon, valamint bioboltokban is megvásárolhatjuk friss leveleit, melyek részben termesztésből származnak.

Fogyaszthatjuk hagymáját kihajtásig, majd tavasztól levelét a fokhagymához hasonlón fűszerezésre, szendvicsekre, pizzára aprítva, salátákhoz, tésztákhoz, rizses, krumplis ételekhez keverve, de akár levest vagy főzeléket is készíthetünk belőle a spenóthoz hasonlóan, szükség szerint kiegészíthetjük paprikával, szurokfűvel vagy kakukkfűvel is.

Sokfelé megtalálható, kertekben, ligetekben, főleg nedvesebb, tápanyagdús területeken. Kihajtáskor világosabb, majd később sötétzöld, fűrészes szélű leveleiről, és a csípéséről híres növényt ki ne ismerné. A kovatüskék a növény egész földfeletti részét beborítják, ezért ha jót akarunk, kesztyűs kézzel bánjunk vele. A tüskékhez érve csúcsuk letörik, és tűként szúródnak testünkbe, kovasavat, hisztamin jellegű anyagot juttatva a bőr alá. Ezáltal helyi vérbőséget, enyhe gyulladást okozva, felgyorsítja a véráramlást, a salakanyagok kiválasztását, elszállítását, és így enyhül a reumatikus fájdalom. A népgyógyászat már régóta alkalmazza a beteg testrész csalánnal való megcsapkodását a fájdalom csillapítására.

Többféle vitamint (A-provitamint, B, C, K, U,), ásványi anyagot tartalmaz, vastartalma segíti a vérképzést, gyógyítja a vérszegénységet. Magas klorofill-, azaz zöld színanyag tartalma, valamint savai (például csersav) felelősek antibiotikus, fertőtlenítő hatásáért, ezért toroköblögetésre is alkalmas. A vércukorszintet is csökkenti, tehát a cukorbetegeknek is ajánlott fogyasztása. Vizelethajtó, a vesén keresztül fokozza a húgysavkiválasztást, méregtelenítést, segíti a reuma és köszvény (a húsok, tejtermékek fogyasztása rontja) gyógyulását. Egyes allergiák, bőrbetegségek esetén is kedvezően hat fogyasztása. Hámosító, fertőtlenítő, szagtalanító hatása miatt kozmetikai és bőrgyógyászati készítmények, valamint samponok, habfürdők fontos alkotórésze. Gyökerét ősztől gyűjtve prosztatagyulladás, valamint egyes hámsejtdaganatok kezelésére is javasolják. Az állatgyógyászat is használja, fokozza az állatok betegségekkel szembeni ellenálló képességét, tápok gyakori összetevője.

Az egész növény gyógyító hatású. A leveleket, fiatal hajtásokat tavasztól őszig gyűjthetjük, természetesen (mint ahogy minden más növény gyűjtésére is érvényes) csak tiszta, vegyszermentes környezetből. Egynapos fonnyasztás után összeaprítva tehetjük ételeinkbe, müzlibe, levesbe, főzelékbe, pástétomokhoz stb., de önállóan, mint a spenótot is elkészíthetjük például fokhagymával vagy medvehagymával fűszerezve. Frissen turmixolva levéből 3x1 evőkanállal fogyasztva 5-6 héten keresztül lényeges javulást érhetünk el legyengült szervezeteknél, súlyosabb betegségekben is. Természetesen kivonata, teája is hasonló hatású, de kevésbé intenzív. Magvai is táplálók, akár gyümölccsel, például banánnal keverve.

Évelő, tőlevélrózsás növény, narancssárga nyelves virágaival a méhek egyik kora tavaszi kedvence. Sok kerttulajdonos viszont haragszik rá, mivel konkurál a pázsit füveivel. Viszont érdemes a sokrétű hasznát is figyelembe venni.

A növény minden része értékes anyagokat tartalmaz. Nem kell félni a növény tejnedvétől sem, nem mérgező (ellentétben például egyes kutyatejfélékkel), sőt egyes szemölcsöket is gyógyíthatunk vele. Különösen fontosak keserű anyagai, melyek segítik a máj működését, az epe termelődését, ezáltal javítják az emésztést, méregtelenítést. Gyógyítja az epehólyag gyulladását. Vízhajtó hatása is hozzájárul a szervezet tisztulásához, gyógyulásához. Örömteli – számos vízhajtó gyógyszerrel szemben –, hogy a hasznos ionokat nem viszi ki a szervezetből. Sőt meg kell említeni, hogy a teljes növény káliumban gazdag. Reumatikus fájdalmak, idült ízületi gyulladások enyhítésére is javasolható a vegán táplálkozás mellett. Lándzsás levelei többféle vitamint tartalmaznak, jelentős a C-, valamint az A- és a B-vitamin-tartalma is.

Gyökereiből és föld feletti friss vagy szárított részeiből teát is készíthetünk. Itt is elmondható, mint a csalánnál, hogy a tisztító teakeverékek egyik alapvető összetevője. Friss fiatal leveleit – melyek még kevésbé keserűek – keverjük salátákhoz, de fogyaszthatjuk szendvicsekhez is.

Forrás:http://www.anna.hu