A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságok Növényvédőszermaradék - analitikai Laborhálózata az idén közel 250.000 növényszermaradék vizsgálatot végzett el, a hazai minták 1,2 százalékában, a külföldről (az EU-ból, illetve harmadik országból) származó minták 0,8 százalékában mutattak ki a megengedett határérték feletti szermaradékot. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) sajtóirodája ezt az MTI megkeresésére közölte szerdán, azzal kapcsolatban, hogy a Levegő Munkacsoport sajtóközleményben fogalmazta meg azt a véleményét: a gyártók és nem a lakosság érdeke érvényesül Magyarországon a növényvédőszer-szabályozás végrehajtásában.

A minisztérium közleménye szerint a vizsgált minták 60 százaléka volt magyar, 40 százaléka külföldi termék.
A kifogásolt minták között csemegeszőlő, fejes saláta, grapefruit, köszméte, narancs, olajtökmag, retek és uborka szerepelt. A tavalyihoz képest a szakemberek megállapítása alapján lényegesen csökkent a határérték feletti szermaradékot tartalmazó minták száma.

A kifogásolt termékekben kimutatott hatóanyagok egyebek mellett strobilurin, szerves foszvorsav-észter, ftálimid-származék, piretroid, karbamát és benzimidazol csoportokba tartozó vegyületek voltak.
 

A magyar ellenőrző hatóság jól megtervezett éves monitoring programmal, széleskörű vizsgálati sorral - 250-300 hatóanyagot jelent -, valamint nemzetközileg is elismert szakmai felkészültséggel szeretne megfelelni a magyar fogyasztók elvárásainak - tájékoztat az FVM sajtóirodájának összegzése.
 

A Levegő Munkacsoport szerint ugyanakkor jelenleg a hazai boltokban kapható zöldségek és gyümölcsök több mint 40 százaléka növényvédő szerekkel szennyezett, és több, forgalomban lévő permetszer lehetséges rákkeltő, vagy károsítja a hormonrendszert.

A változásokat a mostani gyakorlaton indokolja továbbá a Levegő Munkacsoport szerint az is, hogy idei felméréseik alapján: a magyar lakosság döntő többsége - 84 százaléka - szerint az élelmiszerekben található vegyi anyagok jelentik a legnagyobb kockázatot az emberek egészségére.
A félelmek megalapozottak állítja a civil szervezet, hiszen a civil szervezet nyár elejei vegyszermaradék-vizsgálatai során 16 paprikamintából 10-ben, 17 epermintából pedig 13-ban talált vegyszermaradékot. Egy Marokkóból származó paprikában a lehetséges rákkeltő dimethoate koncentrációja közel hétszerese volt a megengedettnek, egy epermintában pedig a határérték kétszeresét érte el az egyik permetszer mennyisége.

Az FVM sajtóirodája közölte továbbá még azt is: az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló, ide vonatkozó tavaly hozott törvény felhatalmazta a kormányt, hogy rendeletben szabályozza a Növényvédelmi Módszertani Gyűjtemény kiadásának, összeállításának és közzétételének rendjét.

E felhatalmazás alapján alakult meg a Növényvédelmi Bizottság azzal a céllal, hogy az élelmiszerlánc területén olyan objektív testület működjön, amely alkalmas a szakmai irányelvek és gyűjtemények összeállítására a társadalmi igények és szempontok figyelembe vételével.
A szóban forgó bizottság kellő szakmai felkészültségét és objektivitását az MTA érintett kutatóintézete, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara, a Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal, a környezetvédelmi szaktárca és a felügyeletet ellátó FVM intézményei által delegált tagok, valamint a gyártók és forgalmazók képviselői biztosítják.

Továbbá az agrártárca üdvözli és támogatja a növényvédő szerekkel kapcsolatos új közösségi jogszabálytervezetek általános céljait. Véleménye szerint a Magyarországon létre hozott Növényvédelmi Bizottság garanciát ad, az e tárgykörben hozott uniós irányelv által a tagállamokra rótt kötelezettségek teljesítéséből fakadó feladatok kellő szakmai felkészültséggel és objektivitással történő ellátására - tartalmazza az FVM sajtóiroda közleménye.
FORRÁS: SZABAD FÖLD ONLINE