A kellemes érzeten túl, a masszírozással elérhető a biológiailag hatékony anyagok tevékenysége, s ezek kihatnak a véredények tágulására, minek következménye a fokozottabb véráteresztő képesség, megszünnek a vérkeringést gátló elemek, hatására minden életfunkció fokozottabban működik. Hangsúlyoznunk kell a masszírozás idegrendszerre gyakorolt előnyös hatását, beleértve a központi idegrendszert is, amikor párhuzamosan hat a bőrben, az izmokban, izületekben és véredényekben levő receptorokra. Közvetlenül hat a belső szervek működésére és az idegrendszeren keresztül, így hozzájárul a teljes lelki és fizikai relaxációhoz.

Masszázs – Hogyan kezdődött?

A masszázs bizonyos értelemben a legrégebbi ismert gyógykezelési mód, jól dokumentált történettel. Azt csak sejthetjük, hogy régebben is létezett az emberi test érintésének, simogatásának ösztöne.

A legrégebbi kínai utalásokat a Huang-dí nei-jíng című orvosi könyvben olvashatjuk.

Miért masszázs?

A masszázs szó a görög masszeín, azaz gyúrni igéből ered, amely az egyik manapság is használatos masszázstechnika neve.

A terápiás érintés az ugyancsak görög therapeutikosz kifejezésből származik, s a kezelés gyógyító hatására utal.

A XIX. századig Amerikában a masszázs helyett a frictio elnevezést használták, a dörzsölés szó latin megfelelője nyomán.

Indiában a masszírozás művészetét sampuningnak nevezték, Kínában kong-funak, Japánban pedig ambuknak.

A napjainkban használatos svéd masszázs elnevezés a svéd Per Henrik Ling munkásságához kapcsolódik – ő volt a masszázs úttörője a nyugati világban.

A rá következő században, úgy tetszik, a módszer az egész világon elterjedt. Masszázst és reflexológiát ábrázoló falfestményeket találtak egy orvos szakkarai sírjában, s egyiptomi, perzsa és japán orvosok leírásaiban is olvashatók a masszázs használatának előnyeire tett utalások.

A történelem során rendszeresen felbukkant a masszázs: az indiai Ájurvédában éppúgy olvas¬hatunk róla, mint Homérosznál vagy az ókori görög orvosi szövegekben. A rómaiak is alkalmazták a masszázskülönböző fajtáit. A gladiátorokat rendszeres kezelésben részesítették izomlázuk és fájdalmaik enyhítésére. Július Caesart mindennap „megcsipkedték” idegzsába ellen,  a Kr. u. I. században élt orvos, Tíberius úgy vélte, a masszírozás képes gyógyítani a bénulást.

A Közel- ós a Távol-Keleten a későbbiekben is alkalmazták a masszírozást, a nyugati világban viszont a középkorban elnyomták. A X, századi arab filozófus és orvos, Abu-AIÍ Ibn Szína (más néven Avícenna) az egekig magasztalta a hidra-terápiával ötvözött masszázs egészségjavító tulajdonságait. Azt állította, ez az eljárás képes megszüntetni azokat az izomfájdalmakat, amelyeket a különböző gyakorlatok nem mulasztanak el.

A XVI. században a masszázs ismét terjedni kezdett Nyugaton. Sok nagyszerű orvos alkalmazta gyakorlatában, köztük Amrose Pare, a francia királyok egészségügyi tanácsadója.

A leglátványosabb fejlődés a masszázs történetében a XÍX, század elején következett be. Per Henrik Ling svéd gyógytornász ötvözte filozófiai és testnevelői tudását azokkal a masszázs-technikákkal, amelyeket kínai utazásai során sajátított el. Az öt alapfogás kombinációja svéd masszázs néven vált ismertté, és a mai napig lényegében változatlanul használják.

A módszer hamar elterjedt. Az első olyan főiskolát, amely masszázsdiplomát adott ki, 1813-ban alapították, míg a svéd masszázsról szóló első angol nyelvű könyv 1850-ben jelent meg Mathías Roth tollából.

A legnagyobb fordulat az 1960-as, 1970-es években érkezett el, amikor a módszer hívei felismerték, hogy a masszázs elősegíti a páciens személyiségfejlődését. Ez az elképzelés a kaliforniai Esalen Központból terjedt el, ahol összekapcsolták a lelki, a tudati és a testi gyógyulás folyamatait.

A XXI. századra a masszázs az egyik legfontosabb kiegészítő kezeléssé nőtte ki magát, és a többivel egyenrangú gyógyítási módszernek tekintik. Társadalmi hovatartozásra való tekintet nélkül sokan alkalmazzák, és fontos szerepet kap az egészség mindennapi megőrzésében.

A masszázs hatása

Összetett hatásából adódóan az egészségmegőrzésben és regenerációban jelentős szerepe van.

Hatása a bőrre
A masszázs erősíti a faggyú- és izzadtságmirigyek kiválasztó munkáját, eltávolítja az elhalt hámsejteket, javítja a bőr anyagcseréjét, puhítja a hegeket és erősíti a szervezet védekezőképességét. Elősegíti a bőr rugalmasságának megőrzését, ezáltal lassítja öregedését.

Hatása az idegrendszerre
Bizonyos masszázstechnikák hatékonyan csökkentik az érző idegvégződések érzékenységét, ezért ezeket gyakran alkalmazzák fájdalomcsillapításra ideggyulladás és idegfájdalmak esetén. A lágy fogások stimulálják a mozgatóidegeket, emelik az izmok ingerelhetőségét.

Hatása a pszichére
Egyes technikák nem csupán a mozgásszervi betegségek esetén, hanem mentális értelemben is hathatós segítséget nyújthatnak.
A lágy masszázsfogások megnyugtatják az idegeket, szabaddá teszi a légzést, oldja a feszültségeket , segítenek az ellazulásban. Előfordulhat, hogy masszázs közben a páciens egyszerűen álomba merül Ez is a test, a lélek és az elme mély ellazulásának jele.

Hatása az izmokra és ízületekre
A masszázs hatására a megfeszült ellazulnak (detonizálás), az ernyedt izomzat pedig újult erőre kap, helyreállhat a normál izomfeszesség.
Intenzív testmozgás után az anyagcsere során termelődő tejsav lerakódik az izomszövetekben, ami izomlázat, izomgörcsöket eredményezhet.
A masszázs elősegíti a tejsav eloszlását és kiürülését a fáradt izomzatból, ezáltal enyhíti a fájdalom és fáradtságérzetet. A sportolók verseny előtti felkészítése során alkalmazott masszázs segít a fáradtság csökkentésében, javítja az izomtónust, fokozza az izom rugalmasságát és az összehúzódás erejét növelve, erősíti az izmokat.

Hatása a csontokra
Csont, vagy izületi sérülések után, mivel az izmok és ízületek mozdulatlanságra kényszerülnek, lelassul a helyi vérkeringés, nyirokpangás következik be, ez pedig duzzanathoz, izomletapadásokhoz vezet. Megfelelő masszázs alkalmazásával felgyorsíthatjuk a vér- és nyirokkeringést, eloszlik a duzzanat, fellazul az összetapadás, és az ízület visszanyeri egészséges aktivitását.

Hatása a vérkeringésre
A masszírozás akár többszörösére is növelheti a felületes és a mélyen fekvő testszövetek vérellátását. A vérellátás javítja a sejtek oxigén- és tápanyagellátását. Emellett az érintés és az élénkebb vérkeringés a nyirokrendszer működését is serkenti, amitől javul a lerakódott salak és méreganyagok kiválasztásának és elszállításának hatásfoka.
A vér- és a nyirokkeringés megélénkülése gyúrással érhető el. A megfelelő immunvédekezés alapja pedig nem más, mint a kielégítő vérkeringés és a jól működő nyirokrendszer.

Hatása a szervekre
A masszázs belső szerveink működésére is hatással van. Ez abból adódik, hogy belső szerveink kapcsolatban állnak bőrünk bizonyos zónáival, és köztük reflexszerű (automatikus) reakciók léphetnek fel. A bőr ilyen jellegű zónáinak célirányos masszírozásával befolyásolhatjuk egyes szerveink, mint például a vese, a máj vagy a szív működési zavarait. ezen az elven alapul a láb reflexzónáinak masszírozása, valamit a kötőszöveti masszázs.