Az emberi szervezetben, a vékony-, vastagbélben élő - jótékony - baktériumok védenek a káros mikroorganizmusoktól, erősítik az immunrendszert, szabályozzák a béltraktus működését. Azonban bizonyos tényezők - például a nem megfelelő étrend, a stressz, a környezeti ártalmak, egyes betegségek, az antibiotikumos kezelés - hatására elpusztulhatnak. A kutatások szerint viszont a természetes probiotikumok rendszeres (a prevenciót szolgáló) bevitelével az egyensúly visszaállítható, ezáltal számos súlyos betegséget meg lehet előzni. Élelmiszer-technológiai, táplálkozás-élettani, egészségügyi szempontból a bifido-baktériumok és a lakto-bacillusok (tejsavbaktériumok) bizonyos fajai mutatták a legbiztatóbb eredményeket a vizsgálatok során.A probiotikumok szerepét és egészségvédő hatását még vizsgálják a kutatók, de már az eddigi eredmények is figyelemreméltóak. Azt valószínűsítik, hogy néhány tejsav-baktériumfaj növelni tudja a szervezetnek a fertőzésekkel szembeni ellenállását, erősíti a bélflóra aktivitását - számos allergiát kiváltó tényezővel szemben -, illetve enyhítheti a gyulladásos bélbetegségek tüneteit. A probiotikus mikroorganizmusok serkentik az immunfolyamatokat és csökkentik a kórokozó baktériumok számát, ill. aktivitását a bélrendszerben. Nézzük tárgyszerűbben, miről is van szó:

Rex A prebiotikumok számos élelmiszerben előfordulnak természetes állapotban. Gazdag benne pl. a csicsóka-, a cikóriagyökér, a vörös-, fok-, póréhagyma, az articsóka, bab, borsó, a zabpehely, búza, banán, tej és az érett sajtok. Az élelmezési gyakorlatban jellemzően az iparilag előállított tiszta készítményeket használják fel, amelyek lehetnek folyékony sűrítmények és porok, hatóanyag-koncentrációjuk pedig 40-95% közötti érték. A fentiekből láthatjuk, nagyon sok tényező befolyásolhatja negatív irányban a bélflóra összetételét. Így például a szennyezett, illetve a bioaktív anyagokban szegény élelmiszerek fogyasztása, az egyoldalú táplálkozás, a túlzott alkoholfogyasztás, a dohányzás, az antibiotikumos kezelés, a besugárzás, a stresszes életmód, az utazási izgalmak mind a szervezet számára hasznos probiotikumok pusztulásához vezethetnek.

A probiotikus baktériumok képesek túlélni a gyomorsav és a vékonybél emésztőenzimjeinek pusztító hatását, s a vastagbélbe jutva, ott elszaporodva fejtik ki az említett jótékony hatást. A hazai lakosság egy részénél azonban ez nem történik meg, ebben az összefüggésben utalunk az alábbi adatokra.A magyarok éves átlagban 15-ször mennek orvoshoz (az EU-ban és az USA-ban ez az átlag évi hét). A 15-64 év közötti lakosság 79%-a egészségesnek véli magát nálunk, 90%-uk életvitelét egészségesnek, megfelelőnek tartja, ám a magas halálozási arány ennek ellene mond. Említsük meg, hazánkban évente közel 100 millió dózis antibiotikum fogy, ami a teljes lakosságot számítva, fejenként évi 10 kezelési napot tesz ki. A 40-70 közöttieknek legalább 50 százaléka túlsúlyos, 40%-uk magas vérnyomással küzd. A férfiak több mint fele, a nők egyharmada dohányzik, kétharmaduk nem táplálkozik rendszeresen. Az említettek nyomán a férfiak negyede, a nők ötöde 10 éven belül komoly egészségi problémáktól fog szenvedni, állítja dr. Füredi Gyula (Országos Alapellátási Intézet, főigazgató-helyettes). A WHO adatai ehhez még azt is hozzáteszik, hogy a magyar férfiak egyharmada meghal, mielőtt a 60. életévét betöltené.

Az Európai Közösség és a WHO 2000-es felmérése szerint az emésztőszervi megbetegedések halálozási aránya a közép-, kelet-európai országok közül nálunk a legmagasabb. A Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet (MTKI) és a Pécsi Tudományegyetem (PTE) ezért 2000-03 között egy 3 ezres vizsgálatot végzett a hazai lakosság bélflóra összetételének felmérésére. Az eredmény, mondja dr. Szakály Sándor (MTKI, kutatási-fejlesztési igazgatóhelyettes), a kutatókat is meglepte. Ám úgy vélik, igen könnyen hozzáférhető, természetes segítséget jelenthetnek az egészségért való (nem eleve vesztésre ítélt) harcunkban a hasznos mikrobák. A probiotikumok optimális aránya 45% volna, ehhez képest a magyar lakosság bélflórájában csak 12%, mutatta ki hazánkban először a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet s a Pécsi Tudományegyetem hároméves közös kutatása. (Az Európai Uniós átlag 40%.) A hazai adat közegészségügyi gondra utal, de a vizsgálat azt is megállapította, a természetes probiotikumok rendszeresen bejuttatásával az egyensúly a szervezetben visszaállítható, így különféle súlyos betegségeket meg lehet előzni.

Az elmúlt évtizedben tudományos kutatások sora vizsgálta, hogyan hatnak az emberi egészségre a probiotikumok, s bizonyos betegségekben miként lehet ezeket alkalmazni, mondta dr. Figler Mária táplálkozástudományi szakember. A gasztroenterológus szerint a kutatók kimutatták, a bél probiotikus mikroflórája sokkal jelentősebb szerepet tölt be az egészség megőrzésében, mint ahogy azt korábban vélték. A humán mikroflóra az immunrendszer részeként működik, s a szervezet védekező mechanizmusainak fenntartását döntően befolyásolja. Ha csak átmenetileg is tönkremegy a bélflóra, a szervezet immunológiai működése károsodik, ami számos súlyos akut és krónikus betegség kialakulásában játszik szerepet. Mindezek alapján érthető a probiotikum elnevezés, hogy "életért való". A felnőttek testtömegéből 1-1,5 kg-ot tesznek ki az emésztőrendszerben, a bélflórát alkotó mikrobák (a vastagbélben grammonként 10 a tizenkettediken-10 a tizennegyediken, ami a laikus számára felfoghatatlanul magas szám).

Az egészséges bélflórát gyerekkorban még súlyosabban veszélyeztetik az antibiotikum kúrák, ezek a pozitív hatás mellett, hosszú távon, gyengíthetik az immunrendszert, mivel nem csak a kórokozókat pusztítják el, hanem a hasznos probiotikumokat is. Márpedig a gyerekkorban sérült immunrendszer a felnőttkori egészségre is kihat, állítja dr. Polgár Marianne gyermekgyógyász, gasztroenterológus. Így közegészségügyi feladat lehet a bélflóra egyensúlyának visszaállítása, eredeti állapotának (integritásának) megőrzése.

A probiotikum pozitív hatása, hogy a szervezet ellenálló képességét növeli, az immunrendszert - különféle allergénekkel szemben is - erősíti, a koleszterinszintet csökkenti, a szervezet vitaminfeldolgozását pedig fokozza. A probiotikum nem gyógyszer. Mivel természetes anyag, nincs káros mellékhatása, mondja dr. Szekeres Júlia (Pécsi Tudományegyetem). Az 1970-es évektől kezdve foglalkoznak a kutatók a probiotikus baktériumok emberi fogyasztásra történő felhasználásának lehetőségével.

Az első probiotikus terméket 1994-ben vitték piacra Japánban. Magyarországon egyre népszerűbbek a különféle funkcionális élelmiszerek - elsősorban tejtermékek, pl. probiotikus joghurtok és túró, ritkábban húskészítmények formájában. Kevesen tudják, hogy a probiotikus étrend-kiegészítők az élelmiszereknél lényegesen hatékonyabb módon juttatnak probiotikumokat a szervezetbe.

Sokfajta kórokozó fenyegeti egészségünket. Különféle bajainkra gyógyszereket szedünk, ám létezik olyan megoldás, amit több millió év gyártott "tökéletesre". Ez a szervezet saját védekező rendszere. A bélflórában élő probiotikus baktériumok évezredek óta teszik dolgukat - persze csak akkor, ha hagyjuk. De egy kicsit segíthetünk is nekik, ha a hiányzó mikrobákat külső eredetű, élő probiotikumokat tartalmazó élelmiszerekkel, vagy étrend-kiegészítőkkel pótoljuk, mondja dr. Szakály Sándor.

A probiotikumok legnagyobb részben tejsavbaktériumok és bifidobaktériumok. Ismereteink szerint minden tejsav-baktérium olyan anyagcsereterméket (metabolitot) termel, amely előnyös az ember egészségére, viszont nem minden tejsav-baktériumtörzs probiotikus. A probiotikus tejsavbaktériumok abban különböznek a közönségesektől, hogy egy részük túléli a gyomorsav, a vékonybélben pedig az epesavak és az emésztőenzimek pusztító hatását s így élve jutnak a vastagbélbe, ahol képesek elszaporodni és megtapadni a bélfalon.

Tápláló anyagaik: a prebiotikumok monoszacharidokból épülnek fel, a szervezetben emésztetlenül jutnak el a vastagbélbe (azaz nem metabolizálódnak). E vízben oldható diétás rostok a probiotikumok kizárólagos táplálékai; fokozzák azok termelődését és kolonizációját.

Nemzetközileg egységes fogalmak:

Probiotikum mindazon humánbarát bélbaktérium, amely a gazdaszervezet egészségi állapotára többféle jótékony hatással van.

Prebiotikum az a természetes tápanyag, mely a probiotikum kizárólagos tápanyaga, így elősegíti annak elszaporodását, túlsúlyba kerülését.

Szinbiotikum pedig a pro- és prebiotikum együttese, amikor is az előnyös tényezők hatása összegeződik.

A Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézetet 1903-ban alapították, segítségével a tej minőségét nemzetközi szintre emelték, fejlett feldolgozási eljárások, új vizsgálati módszerek sorát fejlesztették ki, s alkalmazták ipari méretekben. A hazai tejtermékpiacon ma sok olyan újgenerációs termék (sajt és ömlesztett sajt, energuiaszegény van és vajkrém, desszert, funkcionális tejtermék) van, amely gyártástechnológiáját az Intézet dolgozta ki.

Forrás:NépszabadságOnline