Az elmúlt 5 évben Dr. Steven Blair (University of South Carolina, Columbia) közel 12 ezer mérföldet (kb. 19 ezer km-t) tett meg, ez évente 5 millió és naponta átlagosan 13 600 lépést jelent. Arra figyelmeztet ezzel az orvos, hogy az edzetlenség legalább akkora szív-és érrendszeri rizikófaktor, mint az eddig ismert a magaskoleszterinszint és a megemelkedett vérnyomás.

Az Egyesült Államokban azonban csak az orvosok kisebb része kéri arra a betegeit, hogy mozogjanak többet, és azzal végképp nem foglakoznak eleget, hogy mennyi mozgásra lenne szüksége a betegeknek - mondta a Dr. Blair.

„A világon minden alapellátást végző orvosi rendelőben (Magyarországon háziorvosnál) kellene lennie egy doboz lépésszámlálónak” – mondja Dr. Blair. „Az Egyesült Államokban már 10 dollárért vagy akár még olcsóbban is lehet venni ilyet. Ironikusan hozzátette Dr. Blair, hogy ha ő lenne az orvosi ellátás „mindenhatója”, akkor megbüntetné azokat az orvosokat, akik elfelejtik felírni a betegeiknek a fizikai aktivitást – 8-10 ezer lépést naponta.

Dr. Blair mindezt az Európai Atheroscerosis Társaság 2015. évi kongresszusának fizikai inaktivitással, életmódváltással és szív- és érrendszeri betegségmegelőzéssel foglalkozó szekciójában elhangzott hozzászólásában fejtette ki. „Ha én képes vagyok rá, akkor a 45 éves betegeink is képesek rá” – mondta Dr. Blair. „Adjunk nekik lépésszámlálót vagy egy sebességmérőt, és küldjük ki őket a szabadba mozogni.”

Dr. Blair régi szószólója annak, hogy a fizikai aktivitás jó hatással van a betegségmegelőzésre, és korábban már kijelentette, hogy a fizikai inaktivitás a 21. század egyik legnagyobb népegészségügyi problémája.Kifogásolta, hogy az Amerikai Orvostudományi Intézet és az Egyesült Államok Tudományos Akadémiája még a legutóbbi időkben sem vette komolyan, hogy milyen komoly bizonyítékok vannak arra, hogy a fizikai inaktivitás hatással van a halálozásra.

Megjegyezte, hogy már 1989-ben kimutatta az Aerobik Központok Hosszútávú Vizsgálata (ACLS), hogy ha csak az alacsony szintűről a közepes szintűre emeljük az edzettséget, már az is szignifikánsan csökkenti az általános halálozást. Egy későbbi kutatásban is egyértelműen bebizonyították, hogy törvényszerű csökkenés tapasztalható a szív- és érrendszeri halálozás tekintetében azoknak a nőknek és férfiaknak a körében, akik növelték az edzettségüket.

Végül Dr. Blair kiemelte a 2005-ben végzett vizsgálata eredményeit, amelyet az ACLS kutatás egy 2316 főből álló almintáján végzett el; ebbe az almintába olyan személyek kerültek, amelyeknél cukorbetegségetdiagnosztizáltak, de még nem volt stroke-juk vagy szívinfarktusuk. A tanulmányban kapcsolatot találtak a keringési rendszer alacsony szintű edzettsége és a szív- és érrendszeri halálozások kiemelt kockázata között, és ez érvényes mind a normál testsúlyú, a túlsúlyos és az elhízott betegekre is.

„Az Egyesült Államokban elképzelhetetlen, hogy valaki úgy vegyen részt egy orvosi vizsgálaton, hogy nem mérjék meg a testsúlyát, a testmagasságát, és hogy ne számolják ki ez alapján a testtömeg indexét (BMI)” – mondta Dr. Blair. „Ezt senki nem ússza meg. De meg kell kérdeznem, hogy meg lehet-e úszni az orvosi vizsgálatot az edzettségi szintet mérő teszt nélkül? Igen! Az Egyesült Államokban csak az orvosok 20-25%-a kérdez rá egyáltalán a fizikai aktivitásra. Ezen változtatni kell.”

Dr. Blair hozzátette, hogy a keringési rendszer edzettsége és az általános fittség fontosabb, mint a testsúlycsökkenés.

Egy szív- és érrendszeri rizikó faktorokat, az edzettségi szintet és a testsúly változásait vizsgáló tanulmányban arra jutottak, hogy a szív- és érrendszeri betegségek miatt bekövetkező halálozás szignifikánsan csökkent azok körében, akiknek az edzettségi szintje emelkedett, de nem változott azoknak a körében, akik pusztán csak lefogytak. Dr. Blair arra biztatná a betegeket, hogy figyeljenek a testsúlyukra – hisz nincs olyan edzett ember, akinek 55-ös a BMI-je -, de hangsúlyozza, hogy az edzettség ennél sokkal jobb előrejelző eszköz.

„Ha változik az edzettségi szintünk, minden megváltozik” – mondja Dr. Blair.

Idén az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kiadott egy akciótervet arra, hogy 2025-ig 25 százalékkal csökkentsük a nem fertőző betegségek következtében bekövetkező korai halálozások számát. Ahhoz, hogy ezt a célt el lehessen érni, kilenc különböző rizikófaktort tártak fel, többek között a dohányzáscsökkentését, a telített zsírsavak fogyasztásának csökkentését, a fizikai inaktivitás csökkentését, valamint a cukorbetegség és az elhízás terjedésének a megállítását.

Ami a fizikai aktivitást érinti, a WHO erőfeszítéseket javasol arra, hogy ennek a mértékét világszerte 10 százalékkal csökkentsük. A célokat a WHO vizsgálata szerint már olyan minimális befektetéssel is el lehet érni, ami fejenként mindössze 1-3 dollárba kerül.

Forrás: http://szivderito.hu/