A stressznek kitettség nincs ránk jó hatással – ez nem újdonság. Ha rendszeresen ér bennünket stressz, az fizikai és mentális egészségünket is befolyásolja, vagyis az agyat is. Ingerlékennyé és állandóan fáradttá tehet, megváltoztatja koncentrációs képességünket.

A krónikus stressz hatást gyakorol alvásunkra, étvágyunkra, libidónkra és számos egészségügyi állapotot súlyosbíthat, beleértve a diabéteszt, szívbetegséget, a gyomor- és bélrendszeri problémákat. Egy tanulmány, melyet a Medical News Today 2018 elején megjelentetett, rámutatott: még a kisebb mértékű szorongás is növelheti egy embernél a krónikus betegségek kialakulásának kockázatát.

Milyen hatással van a stressz az agyra fiziológiai és kognitív értelemben? A Bostoni Harvard Egyetem Egészségügyi Iskolájának kutatói feltérképezték a kérdést és a Neurology szaklapban tették közzé felfedezésüket. Tanulmányukban a kutatók átlagosan 49 éves résztvevőkkel dolgoztak együtt. Az alanyok egyikét sem diagnosztizálták demenciával. Mindegyiküket megkérték, hogy vegyen részt egy pszichológiai vizsgálaton.Értékelték memóriájukat és gondolkodási képességeiket. A tanulmány ideje alatt aztán újra értékelték ezeket, 8 év elteltével.

Mi több, a tanulmány kezdetén az alanyok vérmintákat is leadtak, melyek a lehető legpontosabbak voltak. A kutatók ugyanis a résztvevők vérben levő kortizol szintjét is szerették volna tudni: ez az a hormon, melyet a stresszre adott válaszként jelenik meg. A kortizolszintek felmérése után két csoportra osztották az alanyokat eredményeik alapján. Magas, közepes vagy alacsony kortizolszintű kategóriákba sorolták őket – a közepes azt jelentette, hogy normális, vagyis 10,8-15.8 mikrogramm/deciliter a szint. A kutatók kiderítették, hogy a magas kortizolszinttel bíró embereknek jóval rosszabb volt a memóriájuk, amikor összevetették őket a normális szintet produkáló társaikkal. Figyelemreméltó, hogy ezeknek az embereknek az emlékezőtehetsége már akkor is rosszabb volt, amikor a memóriavesztés jelei még nem jelentkeztek. Az eredmények ugyanolyanok maradtak akkor is, amikor a kutatók számításba vettek egyéb tényezőket, így az alanyok korát, nemét, testtömeg-indexüket (BMI) vagy dohányzási szokásaikat.

„A kortizol számos egyéb funkciót érint” – magyarázta dr. Justin B. Echouffo-Tcheugui, a tanulmány vezetője. – “Ezért is fontos teljes mértékben feltérképezni, hogy a stressz hormon magas szintje miként érinti az agy működését.”

Érdemes megjegyezni: a 2.018 résztvevőt MRI vizsgálatnak is alávetették, így a kutatók az agy térfogatát is meg tudták mérni. Ez lehetővé tette, hogy megerősítsék: a magas kortizolszinttel rendelkező embereknek alacsonyabb a teljes agy térfogatuk. Esetükben az összes koponyatérfogat 88,5 százaléka volt, szemben a 88.7 százalékkal, melyet az átlagos kortizol-szinttel bíróknál tapasztaltak. Akiknek a stressz hormon szintje alacsony volt, azoknál a kutatók nem találtak kapcsolatot az agy térfogata, illetve a memória között.

„Kutatásunk kimutatta a memóriavesztést és az agy zsugorodását a középkorú embereknél még az előtt, hogy annak jelei jelentkeztek volna” – mondta dr. Echouffo-Tcheugui. Igaz, hogy a tanulmánynak vannak korlátai, például, hogy a vér kortizol szintjét csak egyszer mérték meg, valamint, hogy a résztvevők mind európaiak voltak, tehát nem tudni, más népeknél mi a helyzet.

A kutatók azonban nagyon fontosnak tartják, hogy azokkal az emberekkel, akiknek magas a kortizol hormon szintje, beszéljen kezelőorvosuk a stressz csökkentésének lehetőségeiről.

Forrás: Adrina - napidoktor.hu