Amíg mértékkel eszünk sütit, csokit, nyalogatunk fagylaltot, nincs semmi baj: az édesség finom, és a kedélyállapotot is javítja. Ám a szervezet napi szénhidrátszükségletét a cukros-csokis ételek helyett inkább a természet kínálta gyümölcsökből, zöldségekből fedezzük.

A szénhidrátok, melyek gyors energiát jelentenek a testnek, nélkülözhetetlenek az emberi szervezet számára: a megfelelő agyműködéshez folyamatos cukorellátásra van szükség. A szakirodalom szerint egy felnőtt agya naponta mintegy 120-140 gramm glükózt - szőlőcukrot, ez a szénhidrát legkisebb „építőköve" - használ fel, és ennél többre nincs is szüksége. Ha ennél rendszeresen jóval több jut a szervezetünkbe az elfogyasztott élelmiszerekkel, italokkal, s ennek jó része nem használódik el az emésztés során vagy mozgással, sportolással, gyorsan megjelennek a fölös kilók, s hosszabb távon komolyabb betegségek - például magas vércukorszint - is kialakulhatnak. Nem véletlen hát, hogy az egészséges étrend kerüli a túlzott szénhidrátfogyasztást.

A cukor és a keményítő

is a szénhidrátok sorába tartozik, ezek gazdag forrásai a búza, a rozs s a belőlük készült kenyér- és tésztafélék, a rizs, a burgonya, a répa- és a malátacukor meg persze a cukrozott üdítőitalok, a cukrot tartalmazó édességek, lekvárok, befőttek, csokoládékészítmények, fagyaltok (de ez a lista sem teljes). A bennük lévő szénhidrátok, az úgynevezett gyorscukrok gyors tempóban jutnak be a vérbe, ami hirtelen megnöveli a vércukorszintet, s a szervezet ennek folytán sok inzulin termelésére kényszerül, hogy ezt a temérdek cukrot „eltüntesse" a vérből. Ennek következtében pedig a hirtelen magasra szökött vércukorszint drasztikusan leesik, ami a szellemi teljesítőképesség csökkenéséhez s nem utolsósorban az édesség iránti „vágy" felfokozódásához vezet. S az „ördögi kör" újra elindul. Ezzel szemben a természetes szénhidrátok - melyeknek gazdag tárházai a gyümölcsök, zöldségek, a teljes kiőrlésű lisztből készült pékáruk -, vagyis az úgynevezett lassú cukrok a szervezetben piciny alkotóelemeikre bomlanak, vagy gyümölcscukorrá alakulnak a májban, így csak nagyon lassan emelik a vércukorszintet. Megemésztésük tehát kiegyensúlyozott, így nem is hizlalnak - állítják a szakemberek.

Természetesen nem kell lemondani

a sok szénhidrátot - cukrot, keményítőt - tartalmazó ételek fogyasztásáról, például a krumpliról vagy a

 rizsről, de a különféle édességekről sem. Burgonyát kis mennyiségben és hetente egyszer-kétszer fogyaszthatunk héjában főve - és nem bő olajban sütve - vagy sok egyéb friss zöldséggel párosítva, és jó, ha a rizsköretet is hasonlóan készítjük el. A tésztafélék közül főleg durumtészta kerüljön az asztalra, lehetőleg sovány, alacsony szénhidráttartalmú hússal - szárnyassal, hallal, esetleg borjúval -, könnyű, friss mártással, például paradicsomból készítve. Arra mindenképpen figyeljünk, hogy a mártást ne készen kapható porból főzzük, mert ezek tele vannak keményítővel, ráadásul különféle ízfokozókat is tartalmaznak.

Az édesszájúak

finom desszerteket is készíthetnek, de a finomított kristálycukor elhagyásával, például mézzel, aszalt vagy friss gyümölcsökkel, almával, körtével, szőlővel, sütőtökkel s kevés, magas kakaótartalmú csokoládéval. A fehér liszthez azonban mindenképpen keverjünk teljes kiőrlésűt is. A napközbeni nassoláskor pedig ne a kekszek, csipszek, habos sütemények után nyúljunk: a mesterséges édességek helyett csipegessünk el néhány felszeletelt almát, körtét, aszalt szilvát, barackot, s fokozhatjuk az édes élvezetet néhány szem dióval, sózatlan mandulával, mogyoróval és kesudióval.

http://www.eletforma.hu/eletmod/edes_elet_es_egeszseg.html