Az elhízás járványos terjedése miatt az új, amerikai egészségügyi reformnak fontos része lehet a kövérséghez vezető tényezők megadóztatása. A kezdeményezés fontosságát jelzi, hogy a világ első számú orvosi folyóirata, a New England Journal of Medicine szerkesztőségi cikkben foglalkozott ezzel a témával.
A japán harci repülőgépek és hadihajók 1941. december 7-én néhány óra alatt lebombázták Pearl Harbour kikötőjét, és ez a támadás vitte bele a II. világháborúba az Egyesült Államokat. Nem sokkal később az amerikai Élettani Társaság svéd származású vezetője, Anton Julius Carlson azt javasolta, hogy a kövér amerikai állampolgárok, minden kilónyi túlsúlyért fizessenek adót, javaslata szerint 40 dollárt.

Carlson professzor úgy vélekedett, hogy ebből a pénzből fedezhetnék a külföldön harcba induló amerikai csapatok költségeit, ugyanakkor odahaza valami sértő luxustulajdonságot lehetne megadóztatni. A 68 éves vélemény úgy tűnik, megint visszakerül a döntéshozók elé.

Kelly D. Brownell és társai azonban nem a súlytöbbletet kívánják adóval sújtani, hanem azokat az élelmiszeripari termékeket, melyek az amerikai gyerekeket és felnőtteket a korábbihoz képest elképesztően hizlalják. A bűnösök élén a cukros üdítőitalok állnak, melyekből az amerikai lakosság életkorától függetlenül igen sokat fogyaszt.

A legújabb statisztika szerint 1977 és 2002 között valamennyi korcsoportban megduplázódott a kalóriadús, erősen cukrozott üdítőitalok fogyasztása. Azt is kiszámolták, hogy a gyerekek átlagosan 172 kalóriát, a felnőttek 175 kalóriát vesznek magukhoz ebben a formában naponta, ami hosszú távon igen egészségtelen.

Volt olyan tudományos elemzés, mely szerint a cukros üdítők és az elhízás között semmilyen összefüggés nem bizonyítható, azonban az is kiderült, hogy az ilyen tanulmányok elvégzését az élelmiszeripar milliárdos cégei támogatták. A semleges szakemberek végezte vizsgálatok egyértelműen kimutatták az üdítőfogyasztás és a súlynövekedés közötti szoros kapcsolatot.

Az egészségügyi közgazdászok számításai szerint a cukortartalomtól függő javasolt fogyasztási adó 15–20 százalékos áremelkedéssel járna. Ez már az első évben csaknem 15 milliárd dollárnyi adóbevétel-növekedést jelentene az Egyesült Államokban.

Dr. Matos Lajos, MTI

Forrás:Medical Tribune Online