Gyakran előfordul, hogy nem tud különbséget tenni?
Aki gyakran összetéveszti a jobb és a bal irányt, vagy gyakran döbben
rá, hogy fordítva tartja a térképet, az nyugodtan hibáztathatja a
hálósejtjeit.
Az emberi agy
frissen azonosított alkotói segítenek a tájékozódásban ismeretlen
terepen. A hálósejtek működésbeli különbségei magyarázatot adhatnak
arra, hogy miért jobb egyes emberek tájékozódási képessége, mint másoké.
A folyamatra az állatvilágban is akad példa: a patkányoknak, a
denevéreknek és a majmoknak megvan a saját "verziójuk". Az emberi
változatra úgy derült fény, hogy a kutatók megkérték egy csoport
tagjait, játsszanak olyan videójátékkal,
amelyhez egyik pontból a másikba kellett navigálniuk bizonyos tárgyak
megtalálásához, majd visszaemlékezni rá, hogy miként jutottak a
lelőhelyre. Az önkéntes résztvevők epilepsziások voltak, és kezelésük
részeként elektródákkal az agyukban éltek - ez tette lehetővé a
szakértők számára a vizsgálat pontosságát. A teszt során azonosították
az úgynevezett grid sejteket, amelyek segítettek a tartózkodási hely megjegyzésében, akár térbeli jelölők hiányában is.
r. Joshua Jacobs, a Pennsylvaniai Egyetem kutatója elmondta, hogy a fölfedezett sejtek valószínűleg kulcsszerepet játszanak a navigációban.
"Hálósejtek nélkül az emberek alighanem gyakran eltévednének, vagy
kizárólag térbeli jelölőkre kellene hagyatkozniuk" - tette hozzá. A
társszerzőként közreműködő Dr .Michael Kanaha úgy nyilatkozott:
megalapozott a feltételezés, miszerint a hálósejtek működésének egyedi
különbségei magyarázatot adhatnak arra, hogy egyeseknek miért jobbak a
tájékozódási képességei.
A Nature Neuroscience című szakfolyóiratban részletezett felfedezés segíthet a demenciával kapcsolatos kutatások előrelendítésében is. Az Alzheimer-kórban szenvedők térérzékelése ugyanis gyakran összezavarodik, és a betegség elsőként azt az agyterületet támadja meg, ahol a hálósejtek vannak.
http://www.hazipatika.com
Kapcsolódó bejegyzések:
A leggyakoribb agykárosító szokások
Őszi agyserkentés