|
A penicillin feltalálását követően addig gyógyíthatatlan betegek millióit lehetett megmenteni a haláltól. Hivatalos orvosi fórumokon is a fertőző betegségek végleges leküzdéséről beszéltek. Napjainkra azonban kiderült: szó sincs erről, sőt, az antibiotikumok elterjedésével új problémákkal kellett szembesülnünk.
|
|
|
Ha csak a nyugati világot tekintenénk, igaz is lehetett volna a fenti megállapítás, egészen a nyolcvanas évek elejéig, az AIDS megjelenéséig. A fejlődő országokban ma is a fertőző betegségekbe halnak bele a legtöbben - olyanokba, melyek nyugaton könnyedén kezelhetők.
|
Manapság az antibiotikumok kétélű fegyverként viselkednek. A sok, felesleges antibiotikumkezelések miatt az immunitásukban sérült betegek egyre szaporodnak, az antibiotikumok körbevesznek, ott vannak mindenütt, ahol a baktériumok is: bennünk, az élelmiszerként fogyasztott állatokban, a környezetünkben, a csatornában. A beleinkben tízszer annyi baktérium lakik, mint ahány testi sejtünk van összesen.
A baktériumok, mint minden élőlény, alkalmazkodnak a környezet kihívásaihoz, csakúgy, mint az ember. A sok baktériumból mindig akad egy-kettő, amelyik ártalmatlanná bontja az antibiotikumot, vagy kipumpálja magából. Miközben a gyengécskék kipusztulnak az adott méregtől, a helyükön támadt élettérben a találékonyak elszaporodnak, s a méreg nem méreg többé.
Ha gyakran alkalmazunk antibiotikumot, növeljük az ellenálló (rezisztens) baktériumok elszaporodásának az esélyét. A legáltalánosabb gennykeltő baktérium, a Staphylococcus aureus a penicillin feltalálásakor teljesen érzékeny volt a szerre. Mára senkinek nem jut eszébe penicillinnel kezelni ezt a baktériumot, mert gyakorlatilag 100 százalékban ellenálló.
| Szemléletváltás kell
Ne követeljünk minden megfázásra antibiotikumot a háziorvostól! Csak a bakteriális fertőzések kezelhetők és kezelendők antibiotikummal. Vírusok ugyanúgy okoznak lázas betegséget, de ilyenkor is csak tüneti kezelés kell. A betegség diagnosztizálását bízzuk a kezelőorvosra!
Az is rossz, ha a beteg bekapkodja a szomszédasszony piruláit, mert az neki is használt. Az is jó lenne, ha az orvosok szigorúbban alkalmaznák a megfelelő szakmai protokollokat, hogy csak szükség esetén és minél szűkebb spektrumú (azaz a feltételezett kórokozóra célzottan, más baktériumokra kevésbé ható) antibiotikumot javasolnának. Ehhez azonban a betegek elfogadása és támogatása is kell.
Az antibiotikum nem lázcsillapító, nem gyulladáscsökkentő. Az antibiotikum olyan méreg, ami a baktériumokat megmérgezi, míg a szervezetünket jó esetben érintetlenül hagyja. Az antibiotikum-használat minden esetben környezetszennyezés. Bízzuk az orvosra, hogy ez milyen esetben felvállalható.
Az antibiotikum kiválasztása, a kezelés adagjára, módjára és időtartamára vonatkozó elvek, utasítások komoly szakmai döntések, melyeket pontosan be kell tartania a betegnek, hogy meggyógyuljon, s az említett hátrányokat egyéni és társadalmi szinten minimalizáljuk. Vigyázzunk magunkra, s ne rontsuk esetleg súlyos beteg hozzátartozónk túlélési esélyeit a baktériumok javára!
(WEBBeteg - Dr. Gócs Viktor, infektológus)
|
|
Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt
Kapcsolódó bejegyzések:
Zsír vagy olaj: melyiket válasszuk?
Tények és tévhitek az antibiotikumokról
Ősszel a betegségek ellen
Hosszabban, de betegebben élünk