A nõgyógyászati szûrés több célt szolgál
- elsõdleges célja a méhnyak szûrõvizsgálata, azaz felismerni és kezelni a méhnyak rákmegelõzõ állapotait és a még korai méhnyakrákot;
- másodlagos célja az, hogy a nõgyógyászati vizsgálat által nyújtott lehetõséget felhasználják arra, hogy felismerjenek minden olyan egyéb kóros elváltozást, amely orvosi figyelmet, kezelést igényel, ám még nem okozott olyan panaszokat, amelyek miatt a vizsgált asszony szakorvoshoz fordult volna.

A szeméremtest, a hüvely, a méhtest és a petefészkek jó- és rosszindulatú daganataira, valamint a kismedence gyulladásos, hormonális, vagy süllyedéses elváltozásaira utaló jelek felismerése a méhnyak-szûrés értékes melléktermékei.

Miért a méhnyakrák a nõgyógyászati szûrés elsõdleges célpontja?

Két oka van. Az egyik oka az, hogy a méhnyakrák keletkezése idõben elhúzódó, több, jól felismerhetõ szakaszból álló folyamat. A rák kialakulását ugyanis a hámsejtek fokozódóan súlyosbodó elváltozásai elõzik meg; Fontos tudni, hogy ezek egy hányada kezelés nélkül is spontán meggyógyulhat. A rákmegelõzõ állapotok más hányada hosszú ideig, akár nem kevesebb, mint 10 évig fennállhatnak, és fokozatosan súlyosbodhatnak anélkül, hogy tüneteket, vagy panaszokat okoznának.
A másik oka az, hogy a méhnyakrák és annak megelõzõ állapotai biztonsággal kimutathatóak, mielõtt még az asszonynak tüneteket, vagy panaszokat okoznának..

Mit kell tudnunk a méhnyakrák keletkezésérõl és lefolyásáról?
A méhnyakrák az úgynevezett külsõ méhszájból szokott kiindulni, más szóval abból az átmeneti zónából, ahol a méhnyaknak hüvelybe domborodó külsõ felszínét borító laphám és a nyakcsatornát bélelõ hengerhám találkozik. Ezen a helyen szoktak kialakulni azok a kóros hámelváltozások, amelyek egy részébõl, ha nem részesülnek szakorvosi kezelésben, az évek során lassan mintegy 8-10 év alatt - méhnyakrák fejlõdhet ki. Ezeket a hámelváltozásokat nevezi a szaknyelv rákmegelõzõ állapotoknak.

A szûrõvizsgálattal korán felismert és kezelt méhnyakrák kis mûtéti beavatkozással, esetleg sugárkezeléssel kombinálva, meggyógyul. A késõn felismert, elhanyagolódott méhnyakrák közvetlenül a környezetére terjedhet (hüvely, méhtest, kismedence, végbél, hólyag), vagy áttéteket adhat a közeli, vagy távoli nyirokcsomókba és szervekbe.

Miben áll a nõgyógyászati szûrõvizsgálat?
A nõgyógyászati szûrõvizsgálat citológiai mintavétellel kiegészített nõgyógyászati szakorvosi vizsgálatot jelent.
Hogy a külsõ és belsõ nõi nemi szervek állapotáról tájékozódni tudjon, a szûrõvizsgálatot végzõ szakorvos minden alkalommal, egymást követõen többféle vizsgáló módszert alkalmaz:
- megtekinti a szeméremtestet;
- úgynevezett bimanuális vizsgálatot végez úgy, hogy bal kezének mutató- és középsõ ujját a hüvelybe vezeti, jobb kezével pedig kívülrõl, a hasfalon keresztül áttapintja kismedencét arra figyelve, hogy a méhtest és a petefészkek, valamint ezek környezete az életkornak megfelelõ, normális tapintatúak, vagy megnagyobbodottak-e, avagy található-e a kismedencében valamilyen, további orvosi figyelmet érdemlõ gyulladásra, vagy daganatra gyanút keltõ tömörülés;
- egy arra szolgáló eszköznek a hüvelybe vezetésével feltárja, azaz szemmel láthatóvá teszi a hüvely falát és a hüvely boltozatát, és ami a szûrõvizsgálat célja szempontjából a legfontosabb vizsgálhatóvá válik a méhnyak hüvelyboltozatba domborodó részének külsõ felszíne is;
- kenetet, azaz hámsejteket tartalmazó sejtmintát vesz a késõbb, laboratóriumban mikroszkóp segítségével elvégzendõ citológiai vizsgálat céljára.
- a nõgyógyász a szûrõvizsgálat alkalmával tapintásos emlõvizsgálatot is szokott végezni.

Mi tudható meg a citológiai kenet mikroszkópos vizsgálatából?
A citológiai vizsgálat alapelve az, hogy a vizsgált sejtek tükrözik annak a hámszövetnek (szervnek) a mûködési állapotát, amelybõl származnak: ép hámból normális ejtek, kórós hámból a normálistól eltérõ szerkezetû sejtek, daganatszövetbõl pedig daganatsejtek válnak le. A citológiai vizsgálat képes megkülönböztetni
- a kenetvétel helyén az életkornak megfelelõ normálisan elõforduló hámsejteket a normálistól eltérõ, kóros hámsejtektõl; (a méhnyak „normális” sejtjei ugyanis hormonok hatására a menstruációs ciklus folyamán, valamint az életkornak megfelelõen is változnak);
- a normálistól eltérõ, ilyen értelemben kóros, de jóindulatú állapotokból (például gombák, baktériumok, vírusok, trichomonas által okozott gyulladások) származó sejteket; és
-  képes felismerni a rákmegelõzõ állapotokból származó sejteket és a daganatsejteket, sõt azt is, hogy azok milyen típusúak (laphámsejt, mirigyhámsejt).

Mennyire megbízható a citológiai vizsgálat?
A nõgyógyászati citológiai vizsgálat kellõen érzékeny, mert 100 vizsgált méhnyakrákos esetbõl 90-95 esetben megbízhatóan kimutatja a rosszindulatú daganatot.

Mi történik, ha a kivizsgálás méhnyakrákot igazol?
A diagnosztikai célból végzett kúpbiopszia (konizáció) egyúttal a szûrõvizsgálattal felfedezett korai méhnyakrák gyógykezelését is jelenti. A mûtéti beavatkozást szükség esetén sugárkezeléssel kombinálják. Az így kezelt korai méhnyakrákok legalább 90%-a nyomtalanul meggyógyul. Fontos tudni, hogy a konizáció olyan egyszerû és kíméletes eljárás, hogy az ilyen mûtéten átesett asszonyok teherbe eshetnek és minden nehézség nélkül, természetes úton szülhetnek is.
Kik vegyenek részt a nõgyógyászati szûrõvizsgálaton?
Egyes szakemberek úgy vélik, hogy a rendszeres nõgyógyászati szûrõvizsgálat elvégzése a szexuális élet kezdetétõl, de legkésõbb a 20. életévtõl indokolt,  mások szerint a 25. életévüket betöltött nõknél elkezdeni, mert a méhnyakrákot megelõzõ hám-rendellenességek ettõl a kortól válnak mind gyakoribbá, maga a méhnyakrák pedig átlagosan csak mintegy 8-10 évvel késõbb. A tapasztalatok és az ezeken alapuló ajánlások - nem indokolják a 65 év feletti asszonyok rendszeres szûrését.
A szûrõvizsgálat életmentõ lehet!

Fontos! Akárhány éves, ha bármi rendellenességet észlel (például hüvelyi váladékozás, folyás, és/vagy vérzés, különösen közösülés után), késedelem nélkül forduljon nõgyógyász szakorvoshoz!

Mennyibe kerül a nõgyógyászati szûrés?
Az Egészségügyi Biztosító fizeti a rákszûrést (tanácsos hónap elején menni, mert a szûrést végzõ laboratóriumok kerete limitált).
A laborvizsgálat maga 20 RON, erre rájön a nõgyógyászati vizsgálat díja, ami 40-70 RON. A Családtervezési Központoknál 21 RON.  

Milyen gyakran menjünk nõgyógyászati szûrésre?
Nõgyógyászok tünetmentesség esetén évente, kétévente ajánlják a szûrést és a sima nőgyógyászati vizsgálatot is.

Forrás:www.meno.ro