Korábban 3-4 hónapos korban kezdődött az anyatejes vagy tápszeres babák esetén a hozzátáplálás, azonban igazolódott, hogy a kicsik emésztőrendszere ebben a korban erre még nem eléggé érett, a hozzátáplálást 6 hónapos kortól érdemes elkezdeni. A túl korai hozzátáplálás emésztési zavarokat okozhat, melynek főbb tünetei a székletzavarok, a hasfájás, az éjszakai nyugtalanság, illetve allergiás tünetek is felléphetnek. A gyümölcs- és zöldségfélék közül elsőként az alma és a burgonya bevezetése javasolt, majd következhet a répa, az őszibarack, a sütőtök, a banán, narancs és a többi gyümölcs. 7 hónapos kortól adhatunk könnyű húsféléket, pulykát vagy csirkét, a feldolgozott tejtermékek, például a sajt, túró, kefir és kenyérfélék beépítése 8 hónapos kortól javasolt. 1 éves kor után adhatunk aprómagvas gyümölcsöket, mogyorót, diót, tojássárgáját és fehérjét is tartalmazó ételeket. A zöldségek közül 1 éves kor után javasolt az uborka, a retek, a hagyma és a paprika beépítése az étrendbe.

„Amennyiben a hozzátáplálás során mindig egy-egy új táplálékot, gyümölcsöt adunk, könnyen kideríthető, melyik új étel felelős az esetleges hasmenés kialakulásáért. Néhány gyümölcs okozhat ilyen problémát, például a dinnye, a szőlő vagy a szilva. Ha valami gyanúba keveredik, jobb egy ideig szüneteltetni, és inkább később beépíteni a kicsi táplálkozásába. Fontos, hogy a hozzátáplálás gyümölccsel, és ne bolti gyümölcslével történjen, mely szorbitot, fruktózt, tartósítószereket tartalmazhat és fokozottan hajlamosít hasmenésre” – tanácsolja dr. Makleit László.

 „Amennyiben az elfogyasztott étel a székletben megjelenik, azt jelzi, hogy a hozzátáplálás korai volt és a baba még nem tudja kellően megemészteni az adott táplálékot. A helytelen táplálás mellett hasmenést idézhet elő fertőzés, antibiotikum kezelés is. Ha fertőzésre gyanakszunk, ne alkalmazzunk azonnal „hasfogót”, hagyjuk, hogy ürüljön ki a szervezetből a káros anyag. A jótékony hatású bélflóra helyreállítására – akár fertőzés, akár antibiotikus kezelés váltotta kis a hasmenést – hatásos a mielőbb elkezdett kezelés élőflórát tartalmazó készítménnyel. Hasmenés esetén mindenképpen gondoskodni kell a megfelelő folyadékpótlásról”– figyelmeztet dr. Makleit.

„Egy új étel bevezetése, az anyatejes táplálás elhagyása, a fogzás és a gyógyszeres kezelés csak néhány ok, ami miatt a széklet baktériumflórája megváltozhat, ez pedig fokozottan hajlamosít a pelenkakiütésre. Ilyen esetekben még jobban oda kell figyelnünk a pelenkcsere gyakoriságára és a popsiápolásra.” A szakértő arra is figyelmeztet, hogy fürdetés, pelenkázás során puha kendővel itassuk fel a folyadékot és hagyjuk a babapopsit teljesen megszáradni ne töröljük, dörzsöljük a nedves bőrt. Persze előfordul, hogy a legnagyobb odafigyelés mellett is kialakul bőrpír vagy irritáció. Az irritált, kipirosodott babapopsi esetén ajánlott Sudocrem krémet, fokozottan érzékeny bőrű babák esetén Sudocrem care & protect kenőcsöt alkalmazni.

Vitaminok nagyon sok élelmiszerben megtalálhatók, ilyenek a gyümölcsök, zöldségek, gabonafélék és az olajos magvak. A gyümölcsöknek magasabb a C-vitamin-tartalma, a gabonafélékben pedig több B-vitamin található. A sütőtök és a spenót remek A-vitamin források, a levélzöldségek, saláták pedig sok folsavat és K vitamint tartalmaznak.  Az E vitamin bevitelére jó választás a dió, a földimogyoró, vagy a mandula, melyek bőségesen tartalmaznak telítetlen zsírsavakat is.  Fontos, hogy a baba ne kapjon nagyon magas rosttartalmú ételeket, hiszen ezek az ételek csökkenthetik az ásványi anyagok felszívódását, mint a vas és a kalcium. Az ajánlott napi élelmirost-bevitel 1-3 éves gyerekeknél testsúly-kilogrammonként: 0,5 g. A gyógyszertárakban számos gyermekvitamin kapható, melyeket a nagyobb gyermekek esetén bátran alkalmazhatunk. A picik vitaminellátását mindenképpen beszéljük meg a gyermekorvossal. Kiemelt jelentőségű a D-vitamin pótlása. 1 éves korig a D-vitamin folyamatos adása szükséges, majd 3 éves korig ősztől tavasz végéig, nyáron a napsütés hatására a szervezetben kellő mennyiségben képződik.

Forrás: http://www.anna.hu