Eisenhower elnök 1955. szeptember 24-én éjjel infarktust kapott. Az amerikai nép aggódva hallgatta több héten át. Koleszterinszintje egészen alacsony volt, nem dohányzott, rendszeresen sportolt, testsúlya rendben volt. Az infarktus mégis utolérte. Ez elég nyomós érv volt arra, hogy ettől kezdve minden középkorú férfi aggódva figyelje, mit eszik, hogyan él. Ezt tette Eisenhower is, a végén már szinte koplalt, de koleszterinszintje makacsul kúszott egyre feljebb. „Olyan ideges a koleszterintől, mint ördög a szenteltvíztől” – írta 1960-ban háziorvosa, Howard.

Ebben a hangulatban Keys minden támogatást megkapott. Vissza is élt vele: a tényeket úgy alakítgatta, hogy passzoljon az elméletéhez. Készített egy grafikont a zsírfogyasztás és az ezer főre eső szívhalálozás összefüggésének igazolására.  Vett tetszőlegesen hat országot, ahol a zsírfogyasztás és a szívhalál gyakoriságának grafikonján egy emelkedő egyenest kapott. Ezzel bizonyította, hogy amelyik országban több zsírt fogyasztottak, ott több szívhalál volt. A többi 16 országot, amelynek adatai nem voltak illeszthetőek az emelkedő egyenesre, egyszerűen kihagyta a grafikon elkészítésénél.

1957-ben az Amerikai Szívtársaság szakértőket kért fel az elmélet értékelésére, azok elutasították Keys teóriáját. Teljesen jogosan arra hivatkoztak, hogy Amerika zsír- és koleszterinfogyasztása nem változott az elmúlt száz évben, semmi sem indokolja, hogy ez okozná a szívbetegségek számának az emelkedését. De Keysnek annyira jó volt a társadalmi támogatottsága, hogy bekerült a Szívtársaság vezetésébe, és akkortól kezdve a Szívtársaság is támogatta a koleszterin-hipotézist teljes mellszélességgel. Ekkortól sikerre volt ítélve a koleszterinhipotézis. Azóta is jöttek vizsgálati eredmények, amelyeket nem lehetett megmagyarázni a koleszterinnel, de a hipotézis állt a lábán rendületlenül. Pl. Finnország nyugati részén 250mg/dl koleszterinszinttel 493 szívhalál jár, míg a franciaországi Fribourgban ugyanezzel a koleszterinszinttel csupán 102 szívhalál következett be.

A koleszterin-hipotézis diadalmenete

A koleszterinhipotézis végül annyira eluralkodott a tudományos szakfolyóiratokban is, hogy olyan tanulmányokat, amelyek nem igazolták a hipotézist, nem is közölték. Ha mégis közölték, akkor az eredményt paradoxonnak titulálták. Egyik legismertebb a "Francia paradoxon". Ennek lényege, hogy Franciaországban magas a koleszterinszint és mégis alacsony a szívhalálozás. A Francia paradoxonra már kitaláltak mindenféle magyarázatot: a vörösborfogyasztást, a fokhagymafogyasztást, a dohányzás különbségét. A C-reaktív fehérje, a hiperinzulinizmus, az inzulinrezisztencia és az elhízás (magyarán a metabolikus szindróma) az, ami összefügg a szívbetegségekkel. Ugyanakkor a szívhalál jelentős része a hirtelen szívhalál, tehát a koleszterinnek végképp nem sok köze van hozzá.

Dr Hummel Zoltán

http://www.szimpatika.hu/cikkek/2011/mi_a_baj_a_zsirral