Átlagosan minden tizedik felnőtt és még több gyerek mutat túlérzékenységet valamilyen ételre, ennek ellenére a diagnózis a szakemberek szerint ma sem egyszerű, a gyógyítás pedig nem mindig sikerül. A Journal of the American Medical Association című folyóirat legfrissebb számában terjedelmes, összefoglaló cikket szentelt ennek a kérdésnek.

Normális esetben immunrendszerünk akkor lép működésbe, amikor a szervezetünket egy testidegen anyag, baktérium vagy más kórokozó veszélyezteti. Az immunsejtek a támadó leküzdésére ellenanyagokat termelnek, ezek viszont allergiás tüneteket indíthatnak el.

Ha védekezőrendszer egy élelmiszer összetevőjét "betolakodónak" minősíti, allergiás tünetek jelentkeznek a viszkető bőrkiütéstől az életveszélyes fulladásig. Fontos lenne ezért, ha minden lehetséges tünetet felismernénk, és az orvosok egységes paramétereket állítsanak fel az ételallergiák diagnózisához.

Jennifer Chafen és munkatársai az 1988 és 2009 közötti időszakból többezer tudományos dolgozatot néztek át, melyek a négy, leggyakrabban allergiát okozó ételre vonatkozó adatokat ismertették. A legfőbb bűnösök: a tej, a tojás, a tenger gyümölcsei, valamint a mogyoró- és diófélék.

A szakirodalom elemzése alapján Chafen arra a meghökkentő következtetésre jutott, hogy a szerzők 82 százaléka egyénileg felállított terminológiaként használta az élelmiszer-allergia fogalmát. "Ez azt bizonyítja, hogy sokféle módon keverednek az ételallergiára vonatkozó fogalmak, sok a zűrzavar, még az orvosi folyóiratokban, könyvekben is" - mondotta Marc Riedl, a tanulmány egyik társszerzője.

Az ételallergia gyanújának igazolásához speciálisan képzett szakemberekre, laboratóriumokra, gyakran kórházi megfigyelésre van szükség. Ez a megbízható diagnózist alaposan megnehezíti és megdrágítja. Ráadásul még így is fennáll a súlyos allergiás reakció kockázata.

A mindennapi gyakorlatban a diagnózis kétféle, egyszerűbb vizsgálaton alapul: a beteg bőrébe juttatják a feltételezett allergén hígított oldatát, hogy az így jelentkező - enyhe - tüneteket megfigyelhessék, illetve a páciens vérében keresnek speciális ellenanyagokat.

A szerzők hangsúlyozzák, hogy ezek az eljárások igen pontatlanok: legtöbbször gyakori a hamis diagnózis, amelynek alapján azt is betegnek nyilvánítják, aki ténylegesen nem is túlérzékeny.

TE ALLERGIÁS VAGY VALAMILYEN ÉTELRE? HA,IGEN AKKOR MIRE?
http://www.informed.hu/betegsegek/betegsegek_reszletesen/immunology/allergy/food/?article_hid=142947