A mai gyerekek magasabbak, és szebb a foguk, mint a szüleiké volt ennyi idősen − ám kövérebbek is, mint korábban, és úgy tűnik, jóval gyengébbek.

A hatvanas évek óta évtizedenként 1-3 centit nőtt az emberiség. Szinte minden gyerek magasabbra nőtt a szüleinél, és mostanra a gyerekek jóval a nagyszüleik fölé tornyosulnak. A változás oka a jobb táplálkozás, nagyobb tápanyagbevitel és persze a vitaminok. Az sem elhanyagolható tény, hogy míg a hatvanas években a várandós nők számára nem volt tilos a dohányzás, ma már ezt egyetlen orvos sem javasolná. A dohányfüst pedig már a méhen belül jelentősen csökkenti a magzat várható magasságát.

Mit jelent ez a változás?

Az, hogy jobban táplálkozunk, nagyon jó, a magasságnak pedig vannak evolúciós és pszichológiai előnyei. A magas emberek állítólag többet keresnek, jobb munkahelyet kapnak, többen odafigyelnek az ő véleményükre. Ám a sudár termetnek vannak hátrányai is. Az emberi faj ugyanis nem a két lábon járásra fejlődött ki, a gerincünknek a négy lábon járás lenne az ideális. A magasabb termet általában nagyobb súllyal jár együtt, ami azt jelenti, hogy egyre nagyobb a teher a a háton, a csípőn, ami gerincferdülést, isiászt, sérvet okozhat − tehát egy csomó fájdalmat.

Egy átlagos 11 éves fiú 1960-ban 36 kilót nyomott, ma 39 kiló. A lányok még nehezebbek lettek. Ötven éve 38 kilósak voltak − ma azonban a 43 az átlag. Logikus persze, hogy aki magas, az többet nyom, ám ez sajnos nem csupa izom. Mivel a mai gyerekek lényegesen kevesebbet mozognak, és több cukrot, zsírt esznek, mint annak idején a szüleik, a többletsúly amit magukon hordoznak leginkább zsír, ami egyáltalán nem mondható egészségesnek.

Mit jelent ez a változás? Leginkább a pocakos gyerekre kell odafigyelni, mert ez a típusú túlsúly kiválthatja a 2-es típusú cukorbetegséget. Míg húsz éve ez az öregek betegségének számított, ma egyre több a tizenéves beteg. Emellett a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint és a szívbetegségek előfordulása is nagyobb a mai tiniknél, és ez mind a többletsúllyal függ össze.

Mind a lányok, mind a fiúk átlagos lábmérete nőtt egy számmal az elmúlt ötven évben. Egy átlagos 12 éves fiú lába ma 38-as, a lányoké pedig 37-es. Régen a cipők jóval drágábbak voltak, ezért a gyerekkori lábproblémák többségét a túl kicsi cipők által okozott nyomás okozta. Ez az időszak szerencsére már elmúlt - ám a a jó minőségű cipő ma is drága dolog, sokan vesznek ezért olcsó, lábat nem támasztó, vékony talpú cipőt, ami messze van az ideálistól. Valójában se balerinacipőt, se magas sarkút nem lenne szabad hordania egy gyereknek, mert a lábcsontjai 18 éves koráig puhák, inkább porcosak, és könnyen deformálódnak. Különösen a vékony talpú cipőket kellene a gyerekkorban kerülni, mert a gyerektalp még nincs annyira kipárnázva, így nem megfelelő cipőben az alsó lábszár fogja fel az ütéseket minden egyes lépésnél. Az ízületekre nehezedő extra nyomás miatt károsodhat a gerinc, a csípő és a korai csontritkulás esélye is nagyobb.

Mit jelent ez a változás?

A láb növekedése érthető következménye annak, hogy a mai gyerekek magasabbra nőnek, nagyobb a testsúlyuk, és a nagyobb termetnek nagyobb alátámasztás kell. Ám sok esetben nem a genetika növeli a lábméretet, hanem a nagyobb testsúly miatt csúsznak szét a porcok, és ez később sok fájdalmat okozhat.

A lányoknál az első menstruáció kezdete 12,5 éves korról 11-re süllyedt. A fiúknál pedig 14,5-ről 13,5-re csökkent az időpont, amikor a hangjuk mutálni kezd. Érdekes módon ez az adat 1980-ig szinte alig változott, csak azóta lett mérhető, és különösen a szegényebb hátterű gyerekeknél érhető tetten. Az utóbbi évtizedben annyira felgyorsult a változás, hogy ma már minden hatodik lány tíz éves kora előtt kezd menstruálni.

Nagyon nehéz megmondani, mi lehet a változás oka. Lehetséges, hogy a nagyobb kalóriabevitel és az ezzel együtt járó növekedés váltja ki a korábbi nemi érést, de sokan állítják, hogy az ételekben lévő vegyi anyagok borítják fel a hormonháztartásunkat. Ám az is előfordulhat, hogy egyszerűen a nagyvárosi stressz, a gyorsabb életritmus van a háttérben, de egy trauma is kiválthatja ezt a hormonváltozást. Több kutatás is kimutatta, hogy az elvált szülők gyerekeinél hamarabb jelentkezik a nemi érés.

Mit jelent ez a változás?

A korai nemi érés veszélyfaktor több hormonokkal összefüggő betegség szempontjából, ilyen például a mellrák. Bár hangsúlyozni kell, ez csak egy faktor a sok közül, tény, hogy az elmúlt 25 évben 50%-kal nőtt a mellrákos esetek száma, és míg régebben ez csak az idősebb, menopauzán átesett nők betegsége volt, ma egyre több a fiatal beteg.

Míg a hatvanas években egy átlagos 12 évesnek 6,5 lyukas foga volt, manapság ez a szám már csak 1,5, ami igazán jó eredmény. A mai gyerekek foga azért is jobb, mert a fogmosás mellett elterjedt a fluoridos fogkrémek használata, amelyek erősítik a fogzománcot, így az erősebb és keményebb lesz.

Mit jelent ez a változás?

Örülhetnénk is neki, de sajnos a helyzet még korántsem tökéletes: tejfogak tekintetében rosszabbul állunk, mint régen. Ötven éve alig voltak lyukas tejfogak, manapság azonban az ötévesek harmadának van legalább egy lyukas foga. A fogorvosok szerint a cumisüvegbe töltött szörp az elsődleges ellenség, de nem segít a sem, hogy régen a napi háromszori étkezés volt a jellemző, míg manapság a gyerekek szinte folyamatosan nassolnak, és a napi 7-10 étkezés azzal jár, hogy nincs ideje a nyálnak semlegesíteni az ételben lévő savat, mert folyamatos érkezik a támadás a fogak ellen.

Az elmúlt tíz évben ráadásul elterjedtek a szénsavas italok, sokan mindennap isszák a korábban csak alkalmanként vásárolt üdítőket, ráadásul egyre fiatalabb kortól, és ennek a következménye romboló lehet a fogakra, bármit is tesznek a fogorvosok.

Több kutatás is felmérte már a mai gyerekek erőnlétét, és sajnos mindegyiknek siralmas eredménye lett. A mai tizenéves fiúk fél perc alatt csak 20 felülést tudnak megcsinálni, pedig 50 éve még 40-t is simán lenyomtak. A futásban is lassabbak, és kevésbé kitartó a a fiatalság. A tévé, az autózás a hibás, és persze az, hogy a mai tinik fele (!) még soha nem mászott fára, és gondja van azzal, hogy megtartsa a saját testsúlyát függeszkedés közben.

Mit jelent ez a változás?

Nagyon rossz hír ez a mai gyerekek jövője szempontjából. A fizikai terhelésre szükség van, mert erősíti a szív és érrendszert (kardió!), és a csont is csak akkor nő egészségesen, ha sokat ugrálnak, futkosnak a gyerekek. Ez véd a későbbi csontritkulás ellen is.

Ötven évvel ezelőtt 70 éves kor volt az átlagos élettartam - ehhez képest ma átlagosan 80 évig élnek az emberek és a kilátások egyre jobbak. Minden egyes évben további három hónappal nő az emberiség várható életkora, szinte minden országban. Tény, hogy egy mai 65 éves jóval egészségesebb, mint száz évvel ezelőtt volt, ám ne feledjük, hogy a mai nyugdíjasok gyerekként jóval aktívabban éltek, mint a mai fiatalok.

Márpedig a gyerekkori egészséges életmód alapozza meg az egészséges öregkort. Ha ez hiányzik, akkor később nehéz már életmódot változtatni, és főleg lefogyni, hiszen az egészségre a zsírpárnák jelentik a legnagyobb veszélyt minden életkorban. A gyerekkori elhízás még akkor is 2-5 évet vesz el az ember életéből, ha később sikerül lefogynia, mert sok betegségnek ágyaz meg. Sokan ezért azt mondják: a mai gyerekek szinte időzített bombák az egészségügy szempontjából, mert lehet, hogy tovább fognak élni, de kérdés, hogy örülni fognak-e ennek a hosszú öregkornak.

Forrás: http://www.nlcafe.hu