A világjárvány (pandémia) fogalma körüli ellentmondásokat, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) túlzónak bizonyult jóslatait feszegették kedden az Európa Tanács (ET) strasbourgi székházában tartott nyilvános meghallgatáson - anélkül, hogy érzékelhetően közeledtek volna az eltérő álláspontok.

A meghallgatáson jelen volt Fukuda Keidzsi, a WHO főigazgató-helyettese, az európai gyógyszeripar képviselői, valamint több szakértő. Fukuda határozottan cáfolta a gyógyszeripari laboratóriumok részéről történt nyomásgyakorlás vádját.

Egyszerű és olcsó védekezés új influenza ellen

Egyszerű és olcsó megoldások is sokat segítenek a légúti vírusok ellen, állapította meg egy tanulmány. Egyszerű és olcsó védekezés új influenza ellen>>

Politikai szinten először Wolfgang Wodarg német szociáldemokrata képviselő vetette fel a témát, aki eddig az ET-ben az egészségügyi albizottság vezetője volt. Ő és hozzá hasonlóan sokan úgy vélekednek, hogy a 2005-2006-os madárinfluenza kampány, majd a mostani kampány, amely "sertésinfluenza" néven indult, sokat ártott a nagy nemzetközi egészségügyi intézmények tekintélyének.

"A fenyegető világjárvány meghatározása nem történhet úgy, hogy közben a gyógyszereladók befolyást gyakorolnak" - hangsúlyozták nyilatkozatukban a meghallgatás kezdeményezői.

Fukuda a hozzá intézett kérdésre válaszolva úgy definiálta a világjárványt, hogy abban csak a fertőződés elterjedése jelenti a mércét, a járvánnyal járó halálesetek száma nem. Csakhogy többen emlékeztettek arra, hogy a WHO hatalmas számú halottat jósolt a H1N1 influenzajárvány következményeként. Idéztek olyan WHO-illetékeseket, akik korábban elismerték, hogy a világszervezet időközben "finomította" a pandémia definícióját.

A WHO főigazgató-helyettese éles bírálatokat kapott a hozzászóló képviselőktől, aki a szemére vetették: a jóslatokkal milliókat ejtett rettegésbe a szervezet, és arra vette rá a kormányokat, hogy hatalmas pénzeket fizessenek ki a fölöslegesnek bizonyult oltóanyag-mennyiségért. Fukuda ellenérvéként egyebek közt hivatkozott arra, hogy a járvány még nem ért véget.

Az új influenza: tünetek és terjedés

A betegség gyakorlatilag ugyanolyan tünetekkel jár, mint a már korábban beazonosított infuenza vírusok. A különbség az, hogy ezzel szemben nincs az embereknek védettségük. Falus Ferenc szerint a betegség lappangási ideje 1-10 nap között mozog. Tünetei a láz, a köhögés, a tüsszögés, esetleg hasmenés, izomfájdalmak. Ez azt jelenti, hogy a vírus cseppfertőzéssel terjed; ennivalóval nem lehet elkapni, így sertéshús fogyasztásával sem nő a kockázat - mondta. Védekezni gyakori kézmosással, a tömeg illetve a másokkal történő közvetlen kontaktus elkerülésével, valamint a sokak által használt felületek fertőtlenítésével lehet. Friss hírek a H1N1-ről>>

Másfelől azt hangsúlyozta, hogy a WHO feladata figyelmeztetni a veszélyre. Határozottan cáfolta ugyanakkor, hogy szakembereiket anyagi érdekeltség fűzhette a járvány veszélyeinek eltúlzásához. A meghallgatást követő sajtótájékoztatón Wodargot megkérdezték, milyen bizonyítéka van a gyógyszeripar általi nyomásgyakorlásra.

Azt válaszolta, hogy természetesen semmilyen "nyomozati" anyag nincs a birtokában, de abból a mértékből, amennyire a WHO eltúlozta a járvány várható halottainak számát, szakmai ismereteinek birtokában - Wodarg maga is orvos - nem tud másra következtetni.

Megfázás? Influenza? H1N1? Hogyan különböztethetőek meg?

Honnan is tudható, hogy van-e aggodalomra okunk, ha tüsszögünk? Noha a megfázás, a szezonális influenza és a H1N1 mind felső légúti megbetegedések, különböző vírusok okozzák azokat. Bővebben a H1N1 és az influenza, illetve a megfázás különbségéről>>

Az ET-ben azt tervezik, hogy jelentéstervezetet készítenek a témában, amit a nyáron vagy ősszel a parlamenti közgyűlés plenáris napirendjére terjeszthetnek.

(MTI)-WebBeteg