"Allergiás vagyok erre vagy arra" - mondjuk gyakran, miközben nem biztos, hogy azt jelenti, amit ki szeretnénk vele fejezni. Teremtsünk egy kis rendet!

Az allergia a szervezet egy nem megfelelő immunválasza, melyet valójában ártalmatlan környezeti anyagokkal szemben produkál. A válaszreakció, az allergia súlyossága enyhe viszketéstől, náthától, múló bőrkiütésen át súlyos, halálos anafilaxiás reakcióig terjedhet.

A szervezet egy bonyolult rendszer, melynek működéséhez elengedhetetlen a belső környezetének azonossága. Ez csak igen szűk eltérést engedélyez a pH-nak, hőmérsékletnek, ozmolaritásnak és szabályozását nagyon pontos, egymásra kölcsönösen ható mechanizmusok végzik. Ennek a bonyolult szabályzó rendszernek a része az immunrendszer is, ami védi a belső környezetet a testidegen molekuláktól.

A baktériumok és vírusok, vagy bármilyen idegen anyag ezt az egyensúlyt felboríthatja, ezért a szervezet összehangolt "egységekkel" megfigyeli, és ha kell, közbelép, és semlegesíti, vagy elpusztítja a "betolakodókat". Sajnos, ha a kórokozók "túlerőben" vannak, a szervezet elpusztulhat. Ha viszont sikerült elhárítani a veszélyt, akkor a szervezet egyensúlya helyreáll, továbbá léteznek olyan sejtek is, melyek megőrzik az emlékükben az elmúlt időszak kórokozóit és legközelebb sokkal gyorsabban és hatékonyabban képesek ellátni feladatukat.

Az allergia egy váratlan, megváltozott immunválaszt jelent, ami egy tágabb fogalomba sorolható be: ez a túlérzékenység (hyperszenzitivitás). A hyperszenzitivitás azt jelenti, hogy az egyén a környezetéből bármi olyanra reagál, amire mások nem. Allergiáról akkor beszélhetünk, ha a túlérzékenységet immunológiai mechanizmusok (immunglobulin E, IgE) közvetítik.

Tágabb értelemben az allergia tehát egy nem megfelelő immunválasz olyan allergénekkel szemben, melyek idegen anyagok a környezetünkből, és önmagukban nem okoznak kárt, nem veszélyesek a szervezetre (pollenek, állati szőrök, gombák, tojásfehérje stb). Ezek az anyagok olyan immunválaszt képesek generálni, melyeket - erre hajlamos egyéneknél - a szervezetbe jutott ártalmatlan anyagokkal szemben termelt specifikus antitest, az IgE antitest közvetít

Allergia: adottság és környezeti hatás

Az allergiás megbetegedéseket korunk nem fertőző járványának nevezték el, fontosságát az Európai Unió által 1997-ben kiadott Fehér Könyv is bizonyítja. Magyarországon egyes felmérések szerint a lakosság 20 százalékát érintett valamilyen allergiás tünet vagy betegség által.

Az allergia kialakulásához két feltételre van szükség. Egyik a genetikai, a született adottság, hogy másképpen reagáljon a szervezet a környezetben levő ártalmatlan anyagokra. A másik maga a környezet, mely az allergének fokozott előfordulása miatt szenzitizációt, érzékenységet okoz.

A genetikai adottságot atópiának nevezzük és örökölhető. Ha a szülők közül egyik allergiás, akkor a születendő gyermek is fokozottan ki van téve az allergiás megbetegedésnek. Ha mind a két szülő allergiás, akkor a statisztikai valószínűség közel 50 százalék vagy efelett alakul.

Az allergia minden örökölhető hajlam nélkül is kialakulhat, ha a környezetben nagyon magas egyes allergének koncentrációja, mint például a parlagfű, vagy egyes környéken bizonyos porok és vegyszerek magasabb koncentrációja.

Miért terjed ilyen ütemben az allergia?

Egyes kutatók szerint a genetikai adottság nem változik olyan gyors ütemben, mint ahogy ezt az allergiások számának ugrásszerű növekedése indokolná. Sőt, az allergének száma, mint például füvek, fák pollenjei sem növekednek olyan gyorsan, mint ahogy a betegség előretörését tapasztaljuk.

A jelenséget, az allergia növekedését sokféleképpen próbálták magyarázni. Egyik ilyen magyarázat az úgynevezett "hygiaene hipotézis" adja a leghihetőbb magyarázatot, miszerint a magzatfejlődés alatt a korai kilökődés, elvetélés elkerülése miatt egy Th2 lymphocita populáció kerül túlsúlyba, mely védelmet biztosít, viszont allergiára hajlamosít.

Minden csecsemő születésekor hajlamosabb lenne az allergiára? A válasz igen, de születés után a további fejlődés nagyon hamar biztosítja azokat a feltételeket, melyek következtében a gyermekben Th1 lymphociták lesznek túlsúlyban, mert ezek már a korai bakteriális és vírusos fertőzés ellen védenek.

Az anyatejes táplálás, a nagyobb létszámú család, ahol egyik gyermek a másiktól kapja meg a fertőzést, "edzi", "kiképezi" és sikeresen elősegíti az immunológiai érést, a Th2-ről Th1-re történő váltást. Ehhez társul az úgynevezett "falusi életmód" is, a háziállatok közelsége, ahol a gyermek bélrendszerébe hamar bejutnak egyes baktériumok és endotoxinok, a kisgyermek pedig nem lesz hajlamos az allergia kialakulására.

http://www.webbeteg.hu/index.php?page=news_full&type=14&menu=betegseg&news_id=1698&cim=A-tiszta-levegonek-fura-szaga-van