közel félezer nő hal meg évente, mégsem megyünk szűrésre A méhnyakrák világszerte a második leggyakoribb daganatos megbetegedés a 45 éven aluli nők körében. Megelőzhető, de nem teszünk érte.

Tudjuk, de még nem tesszük?

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint Európában évente mintegy 30 000 nő veszti életét e súlyos betegségben. Magyarországon az Európai Unió viszonylatában is súlyos a helyzet: mintegy 450-en halnak meg a betegségben, pedig a méhnyakrák védőoltással és a nőgyógyászati szűrés együttes alkalmazásával ma már megelőzhető.

Hogyan alakul ki, mik a tünetek?

– A HPV vírus DNS-e beépül a sejtek genomjába, azzal együtt osztódik, majd a vírus fehérjéi gátolják a sejt saját tumorellenes génjeinek működését, így érve el rosszindulatú elváltozás kialakulását.
Feltételezik a dohányzás és a herpeszvírus rákkeltő hatását. Gyakrabban fordul elő méhnyakrák azoknál a nőknél, akik fiatalabb korban kezdték a nemi életet, akik gyakrabban váltogatják partnerüket, vagy akik többször szültek. Örökletes tényezők jelen tudásunk szerint nem növelik a méhnyakrák előfordulását – mondja dr. Vereczkey Attila, meddőségi és endoszkópos specialista, a Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézet részlegvezető főorvosa. – A korai stádiumban a méhnyakrák sokáig nem okoz panaszt. Felismerése csak nőgyógyászati rákszűrés kapcsán lehetséges. Későbbi stádiumban hüvelyi folyás és vérzés fordulhat elő. Gyakori lehet az együttlétet követő hüvelyi vérzés.

A szülők többsége óvná a gyermekét

A Kutatópont Közvélemény-kutató Kft. 2011. január elején készített kutatása rávilágít arra, hogy aszülők 75 százaléka mindenképpen beadatná lányának a méhnyakrák elleni védőoltást. A magyarok 82 százaléka hallott ugyan az oltóanyagról, azonban csupán 8 százalék azoknak az aránya, akik már beoltatták magukat vagy gyermeküket. A fiatalabbak körében a legmagasabb azok aránya, akik élnének a védőoltás lehetőségével. Legkevésbé a 41 és 49 év közötti korcsoport keresne lehetőséget az oltás beadására, a tudatosság azonban még körükben is rendkívül magas (71 százalék).

– A méhnyakrák a női nemiszervi daganatok 30 százalékában fordul elő. Évente mintegy félmillió új méhnyakrákos páciens van a világon. Korábban a méhnyakrák volt a vezető kismedencei tumor, mely a kiterjedt szűrőprogramoknak köszönhetően mára már nem az első helyen szerepel – mondja dr. Vereczkey Attila. – A méhnyakrák kialakulásában a HPV egyes típusainak szerepe bizonyított. A tumorszövetek 90 százalékában kimutathatóak a következő HPV-típusok: 16, 18, 45, 56. Emiatt a 30–50 év közötti korosztály érintett leginkább, akik aktív szexuális életet élnek.
 

A 4. stádiumban már csak 10 százalék az esély a túlélésre

– A méhnyakrák 5 éves túlélése korai stádiumban történő felismerés esetén 85 százalék körül van. Későbbi stádiumban a túlélés 60–40 százalékra esik vissza. Sajnálatos módon a 4. stádiumú méhnyakrák esetén a túlélés csupán 10 százalék – mondja a Versys Klinika főorvosa. –

 Nagyon fontos a méhnyakrák HPV-fertőzés elleni prevenciója.

Mindenképpen javasolt a HPV-védőoltás használta, szexuális úton terjedő betegségek megelőzése, pl. kondom használata, gyakori partnerváltás mellőzése. Mindenképpen javasolt az évi rendszeres nőgyógyászati szakvizsgálat és rákszűrés elvégeztetése.

Nőtt a védőoltásokról pozitívan vélekedők aránya

A kutatásból az derült ki, hogy a megkérdezettek többsége inkább vagy teljesen egyetért azzal az állítással, hogy a védőoltás a lehető leghatékonyabb védekezési mód a fertőző betegségek ellen (73 százalék). Hasonlóan magas arányú attitűd a magyarok körében, hogy nemcsak a halálos vagy a súlyos betegségek ellen érdemes védőoltást beadatni, továbbá hogy a választható, de nem kötelező védőoltásokra érdemes anyagilag is áldozni (70-70 százalék). A válaszadók 66 százaléka szerint az oltások több előnnyel, mint kockázattal járnak.