A minket körülvevő és életünk részét képező anyagok, pl. ruhaneműk, vegyszerek, kozmetikai szerek, ételek, italok, és a környezetünkben élő növények, állatok, baktériumok, vírusok, rendszerint ártalmatlanok. Bizonyos esetben szervezetünk ezeket az önmagukban „békés”, élő és élettelen anyagokat ellenségként értelmezi, és támadásba lendül ellenük. Ezt nevezzük allergiának.

Testünk bonyolult védekező rendszere, az immunrendszer véd a veszélyektől, állandó harcot folytatva az egészségünkre káros anyagok ellen. Az allergiában ellenséges viszonyba kerül a szervezet valamely anyaggal, az immunrendszer erre az önmagában legtöbbször ártalmatlan anyagra a szokásostól eltérően, fokozottan válaszol.

Immunrendszerünk három fő részből áll: a nyirokutakból, amelyek egész testünkben szállítják a nedvességet; a nyirokcsomókból, ezek állítják elő és raktározzák az immunanyagokat; valamint a csecsemőmirigyből, a lépből és a csontvelőből, amelyekben keletkeznek az immunsejtek.

 

Amikor idegen anyagok kerülnek a szervezetünkbe, az immunsejtek veszik fel a harcot velük szemben, megsokszorozódnak, melynek célja a fertőzés megállítása, illetve terjedésének megakadályozása. A legfontosabb immunsejtek a falósejtek, amelyek – mint nevük is találóan fejezi ki –, felfalják, bekebelezik a szervezetbe jutó káros anyagokat, elpusztítják azokat. A nyiroksejtek ellenanyagok termelésével veszik fel a harcot a szervezetbe bekerülő, az immunrendszer által idegennek nyilvánított anyaggal szemben, amit antigénnek nevezünk. Az antigének a szervezet számára veszélyes, ártalmas anyagok. Ha speciális ellenanyag termelődik a szervezetben az 'emlékező' nyiroksejt elraktározza annak formáját, így ha ismételten azonos antigén fenyegeti a szervezet, az még gyorsabban tud reagálni rá.

 

Hogyan alakul ki az allergiára való hajlam?

Előfordul, hogy immunrendszerünk a szervezetbe bekerülő ártalmatlan anyagokra tévesen reagál, úgy, mintha azok káros antigének lennének. Ez a reakció csak az arra hajlamos emberekben fordul elő és csak akkor, ha a szervezet már találkozott ezekkel az anyagokkal. Ezeket az anyagokat nevezzük allergéneknek.

 

Az allergiára való hajlam örökletes, de számos egyéb oka lehet kialakulásának. A lelki tényezőktől kezdve a táplálkozási szokásokon át az életmód befolyásolja létrejöttét, ugyanakkor nem ismerjük annak okát, hogy egyik emberben miért a bőrön jelentkezik a betegség, míg másokban a légutak illetve a tápcsatorna a betegség megjelenési helye. A nemzetközi statisztikai adatok alapján a lakosság kb. 20%-a szenved valamilyen allergiás megbetegedésben. Az allergiás betegségek a kiváltó allergéntől függően lehetnek időszakosan (szezonálisan) előfordulók és tartósan fennállók (perenniálisak).

 

A leggyakrabban előforduló allergiás megbetegedések

Tartósan fennálló allergiákat leggyakrabban az állatokból származó allergének okoznak. (Pl. macskaszőr, kutyaszőr, de a háziporatka- és a penészgomba-allergiák sem ritkák.) A szezonális allergiák közül közismertek a virágporallergiák, amelyek az allergiát kiváltó növény virágzása idején a levegőben nagy számban előforduló pollen következtében alakulnak ki és a virágzás befejezéséig tartanak.

 

Magyarországon a legkorábban virágzó mogyoró és az októberig panaszokat okozó parlagfű között az igen erősen allergizáló növények egymást váltják, folyamatosan egymásba ér a virágzásuk ideje, így februártól október végéig gondot okozhatnak virágzásukkal. A tavaszi fák közül a legagresszívebb allergén a nyír, szerencsére virágzása ideje rövid. A nyári pollenidőszak jellemzői a fűfélék, amelyek igen hosszan virágoznak és ezért az allergia szempontjából a legveszélyesebbek. Az őszi növények közül a parlagfű az első számú közellenség, mert bőven termel pollent és szinte mindenhol megél.

A szénanátha, az allergiás nátha jellegzetes panaszait a szervezet védekezése következtében felszabaduló hisztamin és egyéb biológiailag aktív anyagok okozzák, amelyek hatásaként a nyálkahártya megduzzad, az érfal áteresztő képessége megváltozik és mirigykiválasztás jön létre. E szezonális betegség tünetei: vizes orrfolyás, orrdugulás és viszketés, könnyezés, szemviszketés, tüsszögés jelentkezik, gyakran halláspanasz is előfordul. A betegek rosszul alszanak a panaszok miatt, reggel ingerülten, fáradtan ébrednek, torkuk kiszárad. Az előbbi panaszokkal keressük fel háziorvosunkat, akinek lehetősége van allergiás szakrendelésre irányítani minket.

 

A kezelés módjai

Az orvos alaposan kikérdezi életmódjáról, szokásairól és környezetéről, feltételezett allergiái kiváltó anyag után kutat, már akkor gondol allergiás megbetegedésre, ha a panasz rendszeresen, közel azonos időszakokban jelentkezik. A fül-orr-gégészeti vizsgálatot követően a kivizsgáláshoz bőrpróbát végez a szakorvos. Az allergiát kiváltható anyagokból kb. 15-20 féle allergénből bőrre csöpögtet és 15 perc után értékeli az esetleges reakciót. Szükség esetén laboratóriumi vizsgálatok, gyorstesztek (IgE-mérés) történnek.

 

A kezelés első és legfontosabb lépéseként meg kell próbálni az allergiát kiváltó anyagot, az allergént elkerülni. Virágpor esetében szélben, nagy melegben, déli csúccsal mindig magasabb a levegő pollentartalma. Célszerű ilyenkor zárt térben tartózkodni, autóban csukott ablakkal utazni, a lakást éjszaka szellőztetni, ha lehet, védőszemüveget hordani. Aki teheti, a szezon legveszélyesebb időszakában menjen szabadságra vagy pollenmentes területre, pl. tengerpartra.

 

Ha az allergén elkerülése nem lehetséges, az orvos gyógyszeres úton próbálja befolyásolni az allergiás panaszokat. Számos korszerű allergiaellenes szer áll Magyarországon is rendelkezésre, amelyeket leggyakrabban helyileg és több gyógyszer egyidejű adásával alkalmaznak. A gyógyszerek orrcsepp, szemcsepp, orrspray és tabletta formában kerülnek alkalmazásra. A gyógyszeres kezelés enyhíti a panaszokat de nem szünteti meg a betegség kiváltó okát. A leghatékonyabb megelőzési és védekezési mód az allergiát kiváltó anyag, az allergén elkerülése.

 

 

Forrás: http://www.vital.hu