Elsöprő fölénnyel ismét a hollandok kerültek az Európai Egészségügyi
Fogyasztói Indexen élére, az elemzők szerint főként azért, mert az
operatív döntések a betegszervezetekkel együttműködve, a
finanszírozókat, politikusokat távol tartva születnek. Magyarország
három helyet előrelépve a 25. helyen áll a 36-ból, 601 ponttal a
maximális 1000-ből. A javulás jelei ellenére az index készítői szerint
ennél sokkal többet kell tenni a magyar egészségügyért.
Hollandia stabilan vezeti a 2014-es Európai Egészségügyi Fogyasztói
Indexet (EHCI) 898 ponttal az elérhető 1000-ből. További toplistások
Svájc, Norvégia, Finnország és Dánia, a Skóciával együtt 36 országot az
egészségügyet fogyasztói szempontjából górcső alá vevő, immár
nyolcadszorra kiadott felmérésben. A kelet-európai országok némelyikében
kifejezetten jól működik az egészségügy, különösen Csehországban és
Észtországban, főként ha figyelembe vesszük a vásárlóerő-paritáson
számított alacsonyabb fejenkénti költést. Az index történetében
legnagyobb előrelépést - 27- helyről a 16-ra - Macedónia produkálta,
nagy mértékben a valós idejű elektronikus foglalási rendszerrel
megszüntetett várólisták következtében.
A válság generálta megszorító intézkedések és az egészségügyi büdzsék
megszorítása ellenére sok országban továbbra is javul az egészségügyi
összteljesítmény. Az index első kiadásában, 2006-ban, csak egy ország
szerzett az 1000-ből több mint 800 pontot. 2014-ben kilenc ilyen nagy
teljesítményű egészségügyi rendszer működik.
Általában véve javult
a betegjogok érvényesítése és növekszik azoknak az országoknak a száma,
amelyekben a jogi szabályozás kifejezetten betegjogokon és a saját
egészségügyi adatokhoz való hozzáférésen alapul. Míg a kórházak,
egészségügyi ellátók minőségi rangsorolása évekig két-három országra
korlátozódott, 2014-ben már kilenc ország mutatja reményteljes jeleit
annak, hogy történik valami ezen a területen.
Nem kéne már erre hivatkozni
A
válság hatására enyhén, de észrevehetően nőtt az egyenlőtlenség az
egészségügyi szolgáltatásokban Európa szerte, s szintén jellemző, hogy
késik, vagy korlátozott az új gyógyszerek bevezetése. Mindazonáltal az
index készítői kiemelik, be kellene már fejezni a válságra való
hivatkozást, hiszen meglehetősen homályos az összefüggés a pénzügyi
források és a magas színvonalú ellátás között. A minőséghez ugyanis
olyan alapvető tényezők is szükségesek, mint a nyitottság és
felelősségvállalás kultúrája, a társadalmi igazságosság és
számonkérhetőség, a korrupció hiánya, a meggyőződés, hogy a betegek
maguk is sokat tehetnek. Mindezt az is bizonyítja, hogy az EHC
rangsorában a költésükért legtöbb értéket létrehozók között meglepően
sok a közepes és alacsony jövedelmű ország.
A holland titok
Az EHCI hat alrovatából négyben a
hollandok győztek, ráadásul hatalmas előnnyel, úgy tűnik, nincs is
igazán gyenge pontja a holland rendszernek, kivéve néhány területen a
várakozási időt, amiben viszont a kelet-európai országok kitűnőek -
állapítják meg. A siker magyarázataként a több-biztosítós, egymással
versengő, az egészségügyi ellátórendszertől elkülönült modell mellett
azt emelik ki, hogy talán itt a legszervezettebb a betegszervezetek
bevonása az egészségügyi döntésekbe és a politikacsinálásba. Az operatív
döntések a betegek és az egészségügyi szakemberek szokatlanul magas
szintű együttműködésével születnek meg, miközben a finanszírozókat, a
bürokratákat és a politikusokat, más európai országokhoz képest, a
lehető legtávolabb tartják ettől a folyamattól. Önmagában ez lehet a fő
oka lehet Hollandia 2014-es, földcsuszamlásszerű győzelmének - írják
az elemzést készítők.
Arra is rámutatnak, hogy a szakorvosi
várólista paradox módon leginkább azokban az országokban jellemző,
amelyekben a háziorvos kapuőrként működik, és a szakorvosok csak
háziorvosi beutalóval vehetők igénybe. A holland rendszer sarokköve a
kapuőr háziorvos, s noha e modellt eddig széles körben költségcsökkentő
hatásúnak vélték, az elemzés szerint erre nincs bizonyíték.
További toplistások
Svájc
az ezüstérem tulajdonosa 855 ponttal, s az ellátáshoz való
hozzáférhetőségben például egyedül Svájc és Belgium került a 36 ország
közül a legjobbnak minősített zöld zónába. A harmadik helyen áll
Norvégia 851 ponttal, s ugyan a norvég betegek hagyományosan
panaszkodnak a várakozási időkre, de ez jelentősen lecsökkent,
ugyanakkor néha meglepő restrikciót tapasztalni a gyógyszerinnováció
terén.
Finnország a negyedik 846 ponttal, amit viszont viszonylag
alacsony költés mellett ért el, a költséghatékony ellátásban vezető
szerepet betöltve. Néhány területen a várakozási idő még mindig hosszú,
és a nem életmentő beavatkozásoknál, közte a zöldhályog műtét, vagy a
fogászati ellátás, korlátozott is a hozzáférhetőség, emellett jelentősen
többet kell fizetni a vényköteles gyógyszerekért, mint az északi
szomszédoknál. Dánia 2008-ban ugrott előre az e-health alcsoport indexbe
való bevezetésével. A megelőzés mérésének 2013-as beiktatása azonban
nem kedvezett a dánok helyezésének, de az így is nagyon meggyőző 836
pont a 2014-es EHCI ötödik helyére volt elég.
A hatodik helyre
sorolt belga rendszer talán a legnagyvonalúbb, ugyanakkor meglepő, hogy
éppúgy, mint 2012-ben, Belgiumban a legrosszabb az akut szívinfarktus
túlélése a kórházakban. Izland a hetedik 818 ponttal, az államcsőd, a
válság alapvetően nem rontott az ellátáson. A nyolcadik Luxemburg, mint
a leggazdagabb EU tagállam, átfogó saját egészségügyi rendszert
működtet. A 9. helyen álló, 812 pontot produkáló Németországot és német
egészségügyet az EHCI úgy jellemez, mint a legtöbb korlátozás nélküli és
fogyasztó-orientált egészségügyi rendszer Európában, amelyben a betegek
szinte bármilyen típusú ellátást kívánhatnak. Gyengesége a sok,
meglehetősen kisméretű, általános kórház, viszont az alapellátásban a
várakozási időt percekben mérik. Az első tízes lista utolsó helyezettje
Ausztria 780 ponttal, a szomszédoknál az abortusz indikátor húzza le a
az eredményt.
Magyarország így teljesít
A betegjogok területén Magyarország 96 pontot szerzett az elérhető
150-ből. A kategória győztese 146 ponttal Hollandia. Piros mezőbe kerül a
betegszervezetek bevonása a döntéselőkészítésbe, a műhiba-biztosítás, a
külföldi kezelések finanszírozása, az ellátók minőségi besorolása, és
az e-recept.
A hozzáférhetőség, illetve várakozási idő
minősítésében az elérhető 225 pontból - elsők Belgium és Svájc -,
Magyarország 163-at ért el. Egyedül a CT-re való várakozás idejét
minősítették rossznak.
Az egészségügyi eredményeknél felsorolt 8
mutatónál viszont 5-tel a piros mezőbe kerültünk anélkül, hogy egyetlen
jó minősítést szereztünk volna. A maximum 250 pontból - győztesek
Hollandia, Norvégia - 115-öt gyűjtöttünk. Szívhalálozásban,
ráktúlélésben, megelőzhető korai halálozásban, kórházi fertőzésekben és
az abortusz rátában kaptunk pirosat.
A nyújtott egészségügyi
szolgáltatások 150 pontos maximumából - éllovasok Hollandia, Svédország -
Magyarország 88 pontot szerzett. Itt az egészségügyi rendszer
méltányossága - mennyit finanszíroz az állam a teljes költésből- , a
vesetranszplantációk száma, a hálapénz és a császármetszések magas száma
érdemelt pirosat.
A megelőzés elérhető 125 pontjából - az élen
Izland, Norvégia, Spanyolország és Svédország - 83-at szereztünk. Piros
jelzés a magas vérnyomás, a dohányzás és az alkoholizmus megelőzésének.
A
gyógyszeriparnál 57 pontot könyvelhettünk el a 100-ból - elsők:
Finnország, Németország, Írország, Hollandia, UK, és Skócia -, az
összforgalomból az államilag finanszírozott részesedést, az új
rákgyógyszerek bevezetését, az új gyógyszerekhez való hozzáférést, az
artritisz gyógyszerek élérhetőséget pontozták pirossal, azaz kaptak nem
jó minősítést.
Így látja az EHCI Magyarországot
A
kutatásvezető szerint Magyarország követi az európai egészségügy fő
áramlatát és folyamatosan fejleszti egészségügyi rendszere
teljesítményét. A 2013 óta szinte minden szegmensben észlelhető javulás
alacsony szintről indult. A legnyilvánvalóbb változás az időben való
hozzáférés és a megelőzés területén történt. Lengyelországot maga mögött
hagyva, Magyarország a pozíciókért Lettországgal és Horvátországgal
verseng. Ugyanakkor már több éve nem értik, hogy miért nem történt
előrelépés Magyarországon, annak ellenére, hogy már 60 éve egy államilag
finanszírozott egészségügyi rendszerrel rendelkezik.
Mint írják,
sokat kell tenni a tartós javulás biztosításához. A teendők közé
sorolják a fő betegségek, mint a rák és a szívvel kapcsolatos halálozás,
a halálos kórházi kórokozók csökkentését, az igazságosság
helyreállítását az egészségügyben és a korrupció megszüntetését,
kiemelik az abortuszok magas számának csökkentését, valamint a dohányzás
és a túlzott alkoholfogyasztás megelőzését.
Forrás: http://www.napi.hu/
Kommentáld!