Elkészült Magyarország boldogságtérképe. A részletes felmérés rávilágít arra, hogy hazánk különböző régióiban és városaiban mennyire érzik magukat boldognak az emberek, és ez milyen összefüggésben van az életkorral, a családi állapottal, vagy éppen az iskolázottsággal.

Sírva vigad a magyar" – állítja a közismert szállóige, pedig népünk nem olyan búskomor, mint gondolnánk, a kép ennél sokkal árnyaltabb – erre világított rá az a kutatás, amelynek eredményeit egy keddi sajtótájékoztatón ismertette Bagdi Bella személyiségfejlesztő tréner, a Jobb Veled a Világ Alapítvány elnöke és prof. Oláh Attila, az ELTE Pozitív Pszichológia Laboratóriumának vezetője.

„A felmérést az a szándék hívta életre, hogy tisztán lássuk: mi, magyarok hogyan állunk a boldogsággal, mi az, ami bennünket boldoggá tesz, melyek hazánk legboldogabb és legbúsabb térségei, és legfőképpen, milyen kezdeményezéseket szükséges elindítani azért, hogy a kritikus állapotban lévő régiókon segíthessünk” – ismertette a kutatás lényegét Bagdi Bella.

A tréner szerint a most kapott eredmények csupán az út kezdetét jelentik, de elengedhetetlenek ahhoz, hogy később építkezhessünk rájuk.

„A boldogságtérkép megrajzolása csak egy járulékos célja volt a kutatásnak, valódi szándékként az lebegett előttünk, hogy megtudjuk, a magyar lakosság boldogságszintje milyen széles skálán mozog, és ez milyen összefüggésben van a geográfiai, demográfiai és pszichológiai tényezőkkel” – mondta Oláh Attila. 

Boldogságkutatások persze nem csak nálunk zajlanak, ugyanis minden évben a boldogság világnapján (március 20-án) az ENSZ felkérésére összetett mutatók alapján közzéteszik a világ országainak boldogságrangsorát. Az ELTE kutatóinak munkája – bár több mutatója megegyezik a nemzetközi felméréssel, hogy azzal összevethető legyen – alapvetően azoknak a boldogságot befolyásoló pszichológiai tényezőknek a vizsgálatával foglalkozik, amelyeknek a fejlesztésére tudományos eszközök állnak rendelkezésre. 

Minden ember a maga boldogságának kovácsa. Sok mindennel meg kell harcolni a vágyott állapot eléréséért, de a pszichológia tudománya támogathat mindenkit ebben a küzdelemben” 

– foglalta össze a lényeget Oláh Attila.

„A hétköznapok nyelvén a boldogság egy »jolly joker« fogalom a jó állapot kifejezésére” – mondta az Origónak Oláh Attila. „Például boldogok vagyunk, ha időben jön a villamos, vagy csak egyszerűen úgy érezzük, jól alakulnak a dolgaink. Én úgy fogalmaznék, hogy egy olyan mentális állapot, amelyben a pozitív érzelmek dominálnak.”

A kérdőívezés során a kutatók 67 kérdést tettek fel a résztvevőknek. Összesen 5332, 14 és 80 év közötti embert vizsgáltak, akik az ország 737 településéről származtak. A szakemberek négy fő (fejleszthető) tényező tanulmányozására fektették a hangsúlyt.

• A globális jóllét analizálása kulcsfontosságú. Ez a fogalom a professzor elmondása alapján tulajdonképpen az érzelmi, pszichológiai, szociális és spirituális jóllét összességét takarja.
• A pszichológiai immunkompetencia tanulmányozásával az emberek stresszkezelő, stressztűrő képességét vizsgálták. Vagyis azt, hogy mennyire tud valaki túljutni a negatív állapotokon, milyen mértékben dominálnak a pozitív érzelmek. 
• A mentális egészség állapotának leképezésével két kérdőív is foglalkozott. A pozitív pszichológia modellje szerint a mentális egészség dimenziója a levertségtől a virágzásig terjed. Utóbbi esetében képes az ember az önmegvalósítás legmagasabb szintjére eljutni. 
• A boldogságteremtő stratégiák feltérképezésével azoknak a technikáknak a fejlettségi szintjét nézték, amelyekkel az emberek a boldogságot elérhetik, fokozhatják, vagy éppen meghosszabbíthatják. 

Akármennyire is tagadjuk, a pénz valamilyen szinten boldogít: Magyarország gazdagabb vidékein boldogabbak az emberek, míg az északi, szegényebb régiók lakosai ilyen téren rosszabb állapotban vannak. Ennek megfelelően, aki pozitívan ítélte meg vagyoni helyzetét, boldogabbnak számított. Persze a helyzet nem ilyen egyszerű, számos más tényező is befolyásolja, ki hogyan viszonyul az élethez. 

Kiderült többek között, hogy minél kisebb egy település, annál derűsebben látják a világot a lakói. A nők mindenhol boldogabbnak vallották magukat, ami a professzor szerint arra vezethető vissza, hogy a szebbik nem képviselői kifinomultabb boldogságfokozó technikákkal rendelkeznek.

Ha az életkort nézzük, a legboldogabbak mindkét nemnél a 30–50 közöttiek, míg a fiatalabbak és idősebbek kevésbé, utóbbi csoportnál nagy szerepe van ennek az időskori betegségek, testi panaszok jelentkezésének. 

A foglalkozásokat tekintve a vállalkozók lehetnek a legelégedettebbek az élettel, amit a professzor a munkavégzésbeli önállósággal és a jobb jövedelmi viszonyokkal magyarázott. Nem meglepetés, hogy a munkanélküliek látják legsötétebben a világot.

Fontos adatokkal szolgált a családi állapot vizsgálata. Az eredmények azt mutatják, hogy a házas és más párkapcsolati formában élők boldogságszintjében nincs különbség, a magányos emberek viszont általában megszenvedik a társas lét hiányát. 

A kutatás szerint a gyermekes férfiaknak és nőknek több öröm jut az életben, a legboldogabbak pedig egyértelműen a nagycsaládosok. 

A felmérésből az is kiderült, hogy a magyaroknak mindössze 12,3 százaléka sorolható azok közé, akik a „mentális egészség csúcsán” vannak. Ez Oláh Attila szerint európai viszonylatban nem túl szép eredmény, ezért is fontos a boldogságot meghatározó tényezők vizsgálata és fejlesztése.

„Negyven százalékban tehetünk a saját boldogságunkért, és mindössze 10 százalék az a váratlanul adódó helyzet, amit nem tudunk befolyásolni” – mondta Oláh Attila. Nem elhanyagolható azonban a gének szerepe, a boldogságra való hajlam 50 százalékban genetikailag meghatározott. A pozitív és negatív hatások befogadására az emberek különböző mértékben érzékenyek, vannak, akik alkatilag hajlamosabbak a „dolgok napos oldalát” szemlélni. 

Elméletben már nagyon jól tudjuk, hogyan kell boldogan élnünk, de a reakcióink és a viselkedésünk még nincsenek összhangban ezzel. Éppen ezért a cselekvésre kell helyezni a hangsúlyt” 

– mondta Bagdi Bella.

Ez a szemlélet hívta életre 2014-ben Magyarország első ingyenes, tíz hónapos boldogságprogramját, ami a pozitív pszichológia kutatásainak eredményére épül. Lényege, hogy a programban részt vevők kipróbálhatják a kutatók által leghatékonyabbnak bizonyult boldogságfokozó technikákat a gyakorlatban. 

Ami a fiatalabb nebulókat illeti, pedagógusok kérésére dolgozták ki a diákoknak szóló boldogságórákat, amik nem várt sikert hoztak, jelenleg Magyarországon több mint 2200 szakember csatlakozott a kezdeményezéshez.

Ennek keretében az önbizalom és a kitartás erősítésére, a koncentrációs képesség fokozására és a divergens gondolkodás fejlesztésére helyezik a hangsúlyt. A cél, hogy a gyerekek hangulatának javítása mellett olyan képességek fejlesztésében is segítsék őket, amelyek kulcsfontosságúak ahhoz, hogy sikeres felnőttekké váljanak. 

A boldogságórák hatékonyságát egyébként a tudományos vizsgálatok is igazolták: az ELTE kutatói a 2015–2016-os tanévben mérték fel az elért eredményeket, és kiderült, hogy a speciális órákon részt vevő gyerekeknél pozitív lelki fejlődés volt tapasztalható, emellett kreatívabbakká, nyitottabbakká és érdeklődőbbeké váltak társaiknál. 

A boldog emberek tudatosabban élnek, felelősséget vállalnak, elfogadják magukat, valamint másokat, és ennek megfelelően viselkednek.

Boldog családokat, közösségeket, társadalmakat teremthetnek, amitől a világ egy szebb hellyé válhat” – emelte ki Bagdi Bella, aki hozzátette: a boldogság nem magánügy, az egyéneknek tenniük kell azért is, hogy a közösségük boldogságszintjét növeljék, mert csak így érhetők el jó eredmények. 

A szakemberek úgy tervezik, hogy innentől fogva évenként megismétlik majd a felmérést, hogy nyomon követhessék, hogyan alakul a magyarok boldogságszintje. Emellett a kutatómunka más területre is ki fog terjedni. 

Fontosnak tartom az egypetéjű ikrek boldogságszintjének vizsgálatát, amivel főként a már említett genetikai hátteret ismerhetjük meg alaposabban” 

– mondta az Origónak Oláh Attila. 

Az ELTE Pozitív Pszichológia Laboratóriuma – nevéhez illően – a pozitív pszichológia által felkarolt témákkal foglalkozik. „A pszichológia korábban állandóan a betegségekkel, problémákkal foglalkozott, pedig az ember élményspektruma ennél sokkal gazdagabb” – mondta Oláh Attila. E terület 2000-ben bontott zászlót, és azóta rendületlenül fejlődik. Az ELTE laboratóriuma 2006 óta működik, tudományos munkájában központi szerepet tölt be az úgynevezett flow-élmény kutatása. Ez az elme működésének egy olyan állapota, amelynek során az ember teljesen elmerül abban, amit éppen csinál. Amitől energiával töltődik fel, abban teljesen részt vesz, teljesen átadja magát a folyamatnak, és ebben örömét leli. Foglalkoznak még a stressz leküzdésének lehetőségeivel, az érzelmi intelligenciával, a kreativitással, de kutatják a sikeres tanárok személyiségét is. 

Forrás:http://utajovobe.eu