Gondolom senki nem lepődik meg, ha azt mondom, hogy a gyomortükrözés finoman szólva is pocsék, hmmm sz#r dolog. DE! Túl lehet élni! és végülis ez a lényeg, meg hogy segít az emberen!
A következőképpen néz ki a dolog:az orvos egy kicsit elcseverészik a vizsgálandó személlyel.
Le kell feküdni vízszintesen a vizsgáló ágyra, aztán jöhet a neheze. A megnyugtató csevej lezárása képpen rá kell harapni egy "formatervezett" műanyag hengerre, ami nyitva tartja a szájat. A nyitásra erőszakolt szájon pedig már csak le kell engedni Steven Spielberg kameráját, és kezdődik az izgalmas forgatás a saját emésztőrendszeredről.
Najó, nem vicces. Folyik a nyál, nem tudsz szólni egy szót sem, és kiszolgáltatottabb helyzetben vagy minden előtte elképzeltnél. Az orvos valószínűleg ezért beszél annyit. Hogy ne érezzük teljesen elhagyva magunkat.
Miután egy nagy nyeléssel legyűrtük a gyomortükrözés fő kellékét a zsinóros kamerát, már nincsen más dolgunk csak visszafogni a gyomorfalnak ütköző kamera okozta hányinger rohamokat. Kellemetlen na. És igen, pont olyan, mint az Alien című film... :) Egyesek nézik a kivetítőn a saját belsejüket, mások nem nézik, mert attól méginkább hányniuk kell (pedig nem lehet hányni ebben az állapotban...), én néztem. Így teljes az élmény.
Végül kiderült, hogy van egy begyógyulóban levő nyombélfekélyem.
És azért hadd jegyezzem meg, hogy a doki nem lehetett volna kedvesebb, úgyhogy sajnos azt kell mondjam leglalább kétszer gondolja meg mindenki, hogy megéri-e fizetni esetleg a normális ellátásért...!
Kommentáld!