— Tönköly (Triticum spelta L.)
A tönkölybúza a búza legrégebben ismert változata. Termesztése visszaszorult, mert terméshozama alacsony, de értékes tulajdonsága, hogy betegségekkel szemben ellenálló. Főleg biotermékeket készítenek belőle, melyekhez a felhasznált búza termesztése során nem használnak sem műtrágyát, sem növényvédő szert. Értékes tápanyagtartalma miatt napjainkban a reformkonyha kedvelői újra felfedezték. Fehérje- (sikér) tartalma magas, sütési tulajdonságai pedig kedvezőek. Lisztérzékeny betegek számára azonban egyetlen búzaféle, így ez sem fogyasztható.
A tönkölybúza esetében a búzaszemet a cséplés után is igen szorosan burkolja körül a vastag pelyva réteg, amely védi a környezeti ártalmaktól és további táplálkozás élettani előnyt is jelent, hiszen sokkal kisebb a lehetőség a porral, illetve nehézfémmel történő szennyeződésre. A tönkölybúza liszt beltartalmi értékei azonosak a tönkölybúzaszemével, hiszen a teljes kiőrlésnél őrlésre kerül a búzaszem egésze, a csíra és a korpa egyaránt, melyeknek a rákmegelőzésben van szerepük.

A VSP Bácska igazán egészséges búza
Könnyebben feldolgozható, de változatlan tápértékű új fajt sikerült kialakítania a csépelhetetlen spelta (tönköly) búzából Varga Frigyes izsáki agrármérnöknek 1996-ban, s az új faj ígéretes lehetőségeket rejt mind egészségügyi, mint pedig a rossz adottságú mezőgazdasági területek jobb kihasználása szempontjából
A Bács-Kiskun megyei településen élő gabonakutató-nemesítő az MTI-nek elmondta, hogy egy vonal fajtajelölt lett, VSP Bácska néven 2001 óta szabadalmi védettség alatt áll. A VSP Bácska nevet azért kapta, mert a délvidéken történik a kalászos felszaporítása.
A spelta búza egy rendkívül laza kalászú, csépelhetetlen fajta. Természetes úton, spontán mutációra képes, és a spelta tízezer évvel ezelőtti mutációjából jött létre a normál búza is - mondta a kutató, hozzátéve, hogy ez a mutáció nála 1996-ban történt. A mutáció során a nemesített búzához hasonló csépelhető egyed jött létre. Az elmúlt 9-10 évben, a termesztés ideje alatt az új búzafajta beltartalmilag nem romlott le.
A spelta fehérjenövénynek is tekinthető, mert a 20 százalékot meghaladó fehérjetartalmával, rendkívüli az élettani hatása. Mint a kutató elmondta, hogy a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedőknek ajánlott a speltából készült termékek fogyasztása. A normál búza fehérje- és sikértartalmát 40-80 százalékkal meghaladja a speltáé, aminosav szerkezete hasonlít az állati fehérjéhez, így biológiai értéke is közel azonos. Az egészséges táplálkozást segíti, hogy lecitin- és kefalintartalma közelíti a szójáét.
Varga Frigyes szerint, a spelta megegyező beltartalmi értékeivel megegyező VSP Bácska búza termesztése az egyik lehetőség lenne, hogy a növénytermesztés szempontjából hátrányos helyzetű alföldi területeken az exportképes, megfelelő jövedelmet biztosító termelés fennmaradjon. A gabonakutató és nemesítő szakember elképzelése szerint a VSP Bácska búza termesztésével a kedvezőtlen természeti adottságú területek népességmegtartó képessége is erősödhet.
A normál búzából 240-250 kilogrammot vetnek hektáronként, míg a VSP Bácska búzából 80 kilogramm elegendő hasonló nagyságú terület vetéséhez. Másik előnye, hogy normál területen, egy szem hagyományos búzából egy kalász képződik, addig az újfajta búzából 6-8 kalász képződik. Ha a VSP Bácska névre keresztelt búzát teljes őrlésben használják fel, akkor a rosttartalma hasonló, a szénhidráttartalma relatíve kevesebb mint a normál búzáé.