Vladimir Nabokov a versolvasókra váró, a lapockák között várakozó bizsergéssel jellemezte a költészet nyújtotta élvezeteket, és bár a jellemzés maga költői túlzásnak tűnhet, úgy tűnik Nabokov nem járt messze az igazságtól. Egy nemrég publikált tanulmány arra kereste a választ, mi megy végbe azokban, akik igazi, szó szerint kézzel tapintható jeleit mutatják a katarzisnak egy-egy vers befogadása során. 

A felmérés során huszonéves németek, főleg nők reakcióit figyelték meg testközelből. A résztvevők egy része gyakran olvasott verseket, de volt köztük jó pár újonc is. A kutatók és a kísérletben résztvévők jó néhány költőt kiválasztottak, így többek között Friedrich Hölderlin, Schiller, Fontane, Otto Ernst, Goethe, Shakespeare, Nietsche, Edgar Allen Poe, Rilke és Paul Celan versei kerültek felolvasásra. A verseket hallgató tesztalanyok reakcióit aztán közvetlen közelről vizsgálták a kutatók: mérték a pulzusukat, tanulmányozták az arckifejezéseiket és az agyi aktivitásukat, és egy külön erre a feladatra tartogatott kamerával a bőrreakcióikat is megfigyelték. A résztvevők ezenkívül azt is jelezték egy gombbal, hogy éreznek-e valamiféle bizsergést, futkározik-e a hideg a hátukon, és ha igen, meddig.

Lehet, hogy az is közrejátszik ebben, hogy ha az emberek gombokkal találkoznak, szeretik meg is nyomni azokat, lesz, ami lesz, mindenesetre a résztvevők mindegyike megnyomta a gombot valamikor a kísérlet során, és 40%-uk esetében a libabőr jelenségét is megfigyelték a kamerák. Ez nagyjából várható is volt, hisz korábbi kutatások eredményei is azt találták, hogy az érzelmes filmjeleneteket néző, vagy zenét hallgató embereknek is körülbelül hasonló hányada lesz libabőrös. A költészettől megremegett műélvezők agya azonban máshol mutatott aktivitást a versek felolvasása alatt, mint a filmet néző, vagy zenét hallgató embereké.

Ezen felül úgy tűnik, Nabokov bizsergésvárására is találtak bizonyítékot a kutatók: a résztvevők gyakorlatilag olyasmit éreztek, mint amikor valaki egy tábla csokit bontogat, előre élvezve az odabent rejlő csodás ízeket. A különösen hatásos versek esetén ugyanis a tesztalanyok már 4.5 másodperccel a gomb megnyomása előtt libabőrösek voltak, előre érezték tehát a csúcspont közeledtét. Minderre általában versszakok végén és a vers legvégén került sor, azonban nem csak azoknak az esetében, akik már ismertek egy adott verset: a résztvevők 77%-a olyan esetekben is jelét adta a felindultságnak, amikor számukra ismeretlen verseket olvastak fel nekik. Ahogy az egzisztencialista pszichológus Rollo May írta, a nagy költők bizony valóságos bombákat szerelnek össze a gyártósoron, és szemlátomást játszi könnyedséggel az ujjuk köré csavarnak tapasztaltakat és újoncokat egyaránt.

Forrás:http://divany.hu