Az endometriozis nem magától múló női betegség! Felismerni sem mindig egyszerű. Azonban a szülőképes nők 10-30 százalékánál – akiket érint a méhfalról leváló szövetek okozta fájdalmas tünetegyüttes -, nemcsak a panaszok okoznak gondot, hanem az ezzel gyakran együtt járó meddőség is. Ezért nem szabad hagyni, hogy a tünetek elhatalmasodjanak. Mert van segítség!

 1. Az endometriózis betegség gyakran fiatal korban, erős fájdalmakkal járó menstruációkkal jelentkezik. Mire azonban a páciens eljut a nőgyógyászához, ahol esetleg felvetődik az endometriózis gyanúja, már gyakran felnőtt korba lépett. Különösen, hogy a tüneteket gyakran elnyomják a fogamzásgátlók. Így fordulhat elő, hogy mire gyermekvállalásra kerülne a sor, a betegség már komoly nyomokat hagy a női szervezetben, nem ritkán meddőség formájában.

Endometriumnak nevezik a méh üregét belülről bélelő nyálkahártyát, amely alkalmas a megtermékenyített petesejt befogadására. Ha nem jön létre terhesség, a menstruációs ciklusnak megfelelően az endometrium zsugorodni kezd, elhal, és vérzés kíséretében lelökődik a méhfalról.

2. Gyakori, hogy 7-8 év is eltelik, mire megállapítják a tünetek valódi okát, az endometriózist. Jóllehet, ha mindig időben felismernék a betegséget, megelőzhető lenne a meddőség. Ezért fontos, hogy megfelelő specialistához kerüljön a tüneteket magán felismerő beteg.

3. Becsült adatok szerint Magyarországon körülbelül százötvenezer meddő pár vár gyermekáldásra. 15-30 százalékuknál a gondot minden bizonnyal a nők endometriózisa okozza – mondja Dr. Fülöp István a Róbert Kórház Meddőségi és Endoszkópos Centrumának részlegvezető főorvosa, aki segített ennek az összeállításnak az elkészítésében.

4. Az endometriózis betegségben szenvedő nők számát világszerte 200 milliónál is magasabbra becsülik. Magyarországon sem ismert pontos adat a betegek számáról, egyes becslések szerint közel 200 ezer nőt érinthetnek az endometriózis tünetei. Annyit lehet biztosan tudni, hogy a meddő nők mintegy 30 százalékánál ez a betegség áll a teherbe esés sikertelenségének hátterében.

5. A leggyakoribb tünete az erős görcsökkel járó kismedencei fájdalom, amely nemcsak a menstruáció idején, de a ciklus közepén is jelentkezhet. Jelezheti vizeléskor vagy székeléskor fellépő fájdalom is – attól függően, hogy hol telepedtek meg a méhből rendellenesen "elvándorolt" méhnyálkahártya-szigetek. Gyakori tünet a haspuffadás és a hiába való kísérletsorozat a  teherbeesésre.

6. Az endometriózisban szenvedő nők egy része gyógyszeres terápiával kezelhető, illetve az úgynevezett paramedicinális terápiákkal, például a speciális, glutén- és tejcukorszegény étrenddel és a mozgással egybekötött életmód-változtatással is jó eredményeket lehet elérni. Ha a betegség nem okoz tüneteket, nem feltétlenül szükséges az operáció. 

7. Azonban a meddőség mindig nyomós ok arra, hogy a hasüregből eltávolítsuk a - diagnosztikai módszerekkel felismert - méhből „elszabadult” szöveteket. Amelyek a petevezetékeken keresztül kijutva a megszokott környezetből, megtelepedhetnek a méh külsején, vagy a méhfalban, a méhet rögzítő szalagokon, a petefészkeken – ezt nevezi a köznyelv „csokoládécisztának” –, valamint a hashártyán, a bél felületén, a húgyhólyag, a húgyutak területén, vagy akár műtéti hegekben.

8. Egy ilyen - laparoszkópiával végzett - műtét után pedig legjobb terápia a hosszú távú gyógyulásra maga a terhesség. Természetesen az a beteg is felépül, aki nem akar rövid idő alatt gyermeket. Aki pedig a betegségben szenvedők azon csoportjához tartozik, akiknél már a vizsgálatok alatt kiderül, hogy nem esik majd magától teherbe, ott rendszerint lombikbébi - (IVF) kezelés hozhat eredményt.

Forrás: http://www.nlcafe.hu